Magyar Katolikus Lexikon > E > előzetes vizsgálat


előzetes vizsgálat: a büntetőeljárás első része (1717-1719.k.). - Ha az →ordinárius egy →büntetendő cselekményről legalább valószínű tudomást szerez, személyesen v. más alkalmas pap v. világi útján óvatosan ki kell vizsgálnia a tényeket, a körülményeket és a →beszámíthatóságot, kivéve ha ez a vizsgálat teljesen feleslegesnek tűnik (pl. mert a cselekmény közismert). Az ~ során kerülni kell a →jó hírnév veszélyeztetését. Az ~ végzőjének jogai ugyanazok, mint a →perben az →ügyhallgatóé. Ha később peres eljárás indul, abban nem töltheti be a bíró szerepét (1717.k.). - Miután az ~ban az adatok már kellően összegyűltek, az ordináriusnak döntenie kell arról, hogy 1) indítható-e büntetőeljárás (vö. 1321, 1323.k.), 2) ez helyénvaló-e (vö. 1341.k.), 3) peres v. →közigazgatási büntetőeljárás induljon-e (1718.k. 1.§). Ez utóbbi pontban az ordinárius választási lehetőségét a törv. bizonyos mértékig korlátozza, hiszen egyes esetekben a peres eljárás kötelező (vö. pl. 1342.k. 2.§). A döntést az ordináriusnak határozatilag kell meghoznia, de új adatok felmerülése esetén visszavonhatja v. megváltoztathatja (1718.k. 2.§). Az ordináriusnak mind az első döntés, mind annak esetleges megváltoztatása előtt, ha józanul úgy véli, meg kell hallgatnia 2 bírót v. más jogi szakértőket (1719.k. 3.§). Mielőtt az ~ megindításáról határoz, meg kell fontolnia, hogy a per elkerülésére nem elegendő-e, hogy a károkról felmerült kérdést a felek beleegyezésével nem formális eljárással, hanem a méltányosság alapján saját maga v. a vizsgáló oldja meg (1718.k. 4.§, vö. 1341.k.). - Az ~ során keletkezett iratokat, valamint az ordináriusnak a vizsgálatot megindító és záró határozatát, továbbá mindazt (pl. feljelentést), ami a vizsgálatot megelőzte, az egyhm. hivatal titkos levtárában kell őrizni, hacsak nem szükségesek magához a büntetőeljáráshoz (1719.k.). Bizonyos büntetőügyekben keletkezett iratokat rövid időn belül meg is kell semmisíteni (vö. 489.k. 2.§). E.P.

Erdő 1991:646.