Magyar Katolikus Lexikon > E > elöljáró


elöljáró: 1. a szó szoros értelmében kormányzati hatalommal járó →egyházi hivatal viselője. Az →Egyház hierarchikus felépítésében az egész Egyh. ~ja a →pápa, az egyhm-é a →püspök, az →esperesi kerületé az →esperes, a plébániáé a →plébános, intézményeké a →rektor. - Szerzetes r-ekben: →apát, →apátnő, →főapát, →prépost, →tartományfőnök, →rendfőnök. - 2. tágabb értelemben mindaz, aki másokat vezet az egyh-ban. Pl. →spirituális, →novíciusmester. Az egyh-ban az ~nak az →igazságosság alapján kötelessége ragaszkodni tekintélyéhez, melynek alapja az Úr Jézustól kapott tanítói-nevelői hatalom, és a rábízottakról való számadás kötelessége. Az ~nak elsősorban a szentek példájával kell nevelnie, de kötelessége a →feddés is. - 3. polg. ~k testülete: →elöljáróság **