egyházi adó: az egyház tagjaira az illetékes egyházi hatóságtól kirótt kötelező anyagi hozzájárulás. - I. A hívők ~ja a plébánia, ill. az egyházmegye javára. 1. A hatályos jog szerint az Egyh. született joga, hogy a krisztushívőktől megkívánja azt, ami sajátos céljaihoz szükséges (1260.k). A krisztushívőknek jogában áll, hogy anyagi javakat az Egyh. javára átadjanak (1261 k. 1§). A mpp. köteles a hívőket az egyh. fönntartásának kötelezettségére figyelmeztetni, s ennek teljesítését alkalmas módon sürgetni is (1261 k. 2§). A hívők járuljanak hozzá az egyh. szükségleteinek fedezéséhez a kért támogatással és a ppi konf. által kiadott szabályok szerint. →alamizsnagyűjtés (1262 k.) - A mpp-nek joga van az →egyházmegyei gazdasági tanács és az →egyházmegyei papi szenátus meghallgatásával az egyhm. szükségeleteinek fedezésére az irányítása alá tartozó hivatalos jogi személyekre mérsékelt, bevételeikkel arányos adót kivetni; a többi természetes és jogi személyre csak szükség esetén és az említett föltételekkel róhat ki rendkívüli és mérsékelt hozzájárulást azoknak a részleges törv-eknek és jogszokásoknak fönntartásával, melyek többre jogosítják föl (1263 k.). - 2. Attól függően, hogy egy orsz-ban milyen az →egyházpolitika, az egyh. pénzügyi támogatásának 3 változata alakult ki: a) Ahol az egyh. és az áll. alkotmányosan szigorúan szét van választva és a vallási közösségek közvetlen áll. támogatása tilos, ott az egyh. támogatása adományokból és gyűjtésekből ered. Az USA-ban ez biztos, Fro-ban azonban nagyon szegényes gazd. alapot jelent. b) Ahol az áll. elismeri polgárai vallási igényeinek jogosságát, s bár szervezés tekintetében az egyh. és az áll. szét van választva, sokoldalú együttműködés van köztük (pl. Au., No., Svájc legtöbb kantonja), ott az ún. kötelező egyh. hozzájárulás van érvényben, ami nem adó. Au-ban pl. ezt a rendszert 1939: a nemzszoc-k vezették be egyházellenes céllal, de 1960: a konkordátum némi módosítással szentesítette. Az egyh. e hozzájárulást magánjogi tagsági hozzájárulásként vetheti ki áll. jóváhagyással, behajtása egyh. feladat. Ha valaki vonakodik fizetni, polg. peres eljárás indítható ellene. Az egyh. adóhivatalok bevallás és becslés alapján vetik ki a hozzájárulás összegét, az adóköteles jövedelem 1,2-1,5%-át. Az állam elsősorban adókedvezménnyel segíti az egyh-at. A no-i ~rendszer gyökerei az 1803. évi szekularizációra nyúlnak vissza. A ném. jog szerint az egyh-ak közjogi testületek, ezért az ~ az áll. adórendszer szerves része. Az adó alapja a jövedelemadó, a bruttó kereset 1,1-1,2%-a. Az ~ ügyeiben az áll. adóhivatalok járnak el, amiért az egyh. fizet nekik. Az egyh-ból "államjogilag" közjegyző előtt tett nyilatkozattal ki lehet lépni, s ekkor megszűnik az ~ kötelezettsége. c) Ahol korábban →államegyházi rendszer volt (pl. Olo., Spo.), s most kezdenek attól eltérni, ott ~ v. más adójellegű rendszer van érvényben. Olo-ban pl. 1990. I. 1. óta minden adóköteles állampolgár maga döntheti el, hogy kinek juttatja adója 0,8%-át: az egyh-nak-e v. az áll-nak szoc. és humanitárius célokra. Az adófizetők 76%-a az egyh. mellett döntött. - 3. Mo-on a hívek ~jának legősibb formája Szt István kir-tól kezdve az →egyházi tized. A 13. sz: tűnt föl a →párbér helyi mérték szerint. A 15. sz. végén II. Ulászló törv-ei említik az aratópénzt (az aratók részének tizede a tizedköteles gabonából) és a kereszténypénzt (6 dénár, azok fizették, akiknek nem volt tizedelni való terményük). Erdélyben az ~ a vagyoni helyzettől független →kepe, a 19. sz: 3 →kalangya.  -

1934. I. 1: lépett életbe A Mo-i Katolikus Egyhközs-ek igazgatási és adóztatási szabályzata, melyet 1933. X. 11: a pp-i kar , XII. 19: a min-tanács, XII. 20:  a VKM  jóváhagyott. A bpi egyhközs-eken kívül minden moi, mindkét szert-ú kat. egyhközs-re vonatkozott. A szabályzat az egyhközs-nek az odatartozók terhére adókivetési jogot biztosított. Az ~ behajtásáról az állami (közs-i) hatóságok gondoskodtak. Adófizető volt az egyhközs. minden nagykorú tagja, v. a másutt lakó, de a ter-en birtokkal rendelkező személy. Az ~ kulcsára nem volt egységes jogszabály. Az áll. szervek hajtották be az egyh. kérésére közadók módján. - Az →egyházi birtokok államosítása után az egyh-at a hívők önkéntes hozzájárulással támogatják, mely igazában nem ~. Az MKPK 1994: úgy rendelkezett, hogy Mo-on a hívők önkéntes hozzájárulás útján vesznek részt az Egyház anyagi szükségleteinek fedezésében. Az ált. irányelv az, hogy az összeg a kereső hívők évi átlagkeresetének 1%-a legyen. -

1994: még hiányzik az egyh-finanszírozási törv., mely új alapokra helyezné az egyh-ak gazd. szükségleteinek biztosítását. - II. Az egyháziak ~ja a Sztszék javára a →keresztes háborúkkal és a javadalmak adományozásával (→annáták) kapcsolatos. II. Orbán p. önkéntes adományokat kért a keresztes hadak javára, 1139: a II. →lateráni zsinat minden prelátusra 1 márka ~t vetett ki. 1199: III. Ince az összes egyh. jövedelem 2,5%-át kérte, 1215: a IV. lateráni, 1245: az I. →lyoni zsinat 5%-ot ajánlott meg 3-3 évre. 1263-68: IV. Orbán Mo-tól az egyh. jövedelem 1%-át kérte. 1279: a II. lyoni zsin. az összes egyh. jövedelem 10%-át ajánlotta meg 6 évre. 1312: a →vienne-i zsinat ismét tizedet ajánlott. Ennek szedését a p. Mo-on 1331: rendelte el, mert I. Károly kir. mindaddig ellenezte, míg a p. a tized 1/3-át át nem engedte a kir. vallásos célú hadakozására. Ettől kezdve a pápai tizedszedés Mo-on szinte állandó, de a tized 1/3-át I. (Nagy) Lajos kir. is megkapta, sőt VI. Ince 1352-59: a teljes tizedet átengedte a kir. háborúira. 1372: Lajos kir. kérte, hogy a p. tizedek maradjanak az országban, s ebből a főpapok →bandériumaik számát megkettőzhessék a török veszély miatt. E gyakorlat állandósult, s a m. főpapok hagyatékát a török kiűzése után is megterhelték hadi célokra és megadóztatták a →Vallásalap javára. R.P.-E.P.

KL I:488. - CIC 1983:1262.k. (kommentár) - Marre Heiner: Die Kirchenfinanzierung in Kirche und Staat der Gegenwart. Essen, 1990. - Mérleg 1994. 1:80. (Balogh Vilmos Szilárd: Egyháztámogatási modellek és problémáik) - KSZ 1994:12.