Euszták, Eustachius, Eustatius, Leusták, Szt (2. sz.): vértanú, legendája szerint Placidus néven Traianus cs. hadvezére. - Egy vadászat alkalmával ~nak megjelent egy szarvas, melynek agancsai között a megfeszített, fénykoszorús Krisztus volt látható. ~ ekkor megtért és családjával együtt megkeresztelkedett. Hite miatt száműzték, majd visszatérve háborút vezetett a barbárok ellen. Hadrianus cs. feleségével és fiaival együtt a vadállatok elé vettette, majd megolvadt ércben elégették (II. Baziliosz Menologionja, Róma, Vat. Kvtár, 10. sz. vége). A 15-16. sz: különösen kedvelték mint a →tizennégy segítőszent egyikét. Gyakran ábrázolták kezében a szarvas fejével. Önálló ábrázolásain korabeli polg. ruhában v. harcosként, gyakran lóháton, vadászat közben látható, amint agancsai közt feszületet tartó szarvas előtt térdel (Pisanello, 1430, London, National Gallery). A bizánci műv-ben fegyveres harcosként ábrázolták.  - A m. kódexirod. nem, de a Gesta Romanorum említi. Legendája hazai elterjedését a Rusztán császár históriája c. verses földolgozás (1638) és változatai tanúsítják, a jezsuiták isk-drámaként 1655: Zágrábban, 1748 és 1749: Szakolcán megjelenítették. Tiszt-ének első hazai lit. nyoma a Szelepcsényi-kódexben található. A herendi tp. és a csákberényi erdei kpna patrónusa. Elmagyarosodott alakja a Lestár név, ebből képzett családnév: Lestál, Lestyán, Lestyák. - Attrib-ai: szarvasfej v. agancs a feszülettel (amiatt összetéveszthető Szt Hubertusszal, kinek ünnepe nov. 3.), vadászruha, zászló, kutya. - Ünnepe kezdetben XI. 1., Mindenszentek bevezetése után XI. 2., Halottak napja bevezetése után XI. 3. - Az 1930-as években még élő népszokásban ~ napja (I. 20.) a vadászok számára →dologtiltó nap. 88

Pallas VI:566. (s.v. Eustachius) - MN IV:271. - Sachs 1980:123.