Magyar Katolikus Lexikon > E > Euszébiosz


Euszébiosz, Szt (†Szicília, 309/10. aug. 17.): Szt (I.) Marcell utódaként 309/10. IV. 18-VIII. 17: pápa. - Gör. származású. A Diocletianus üldözésében hitüket megtagadókról úgy határozott, hogy megfelelő vezeklés után visszavehetők az Egyh. közösségébe. Egy bizonyos Heraclius ezzel szemben azt hirdette, hogy aki megbánta tagadását, nem köteles vezekelni. Ebből szakadás és zűrzavar támadt, minek következtében Maxentius cs. mindkettőjüket száműzte a városból. ~t Szicíliába vitték, ahol hamarosan meghalt. Vt-ként tisztelték. Sírföliratát Damazus p. írta meg. - Ü: szept. 26. - Utóda 311. VII. 2: Miltiadész. T.J.

LThK III:1198. - BS V:246. - MKA 1984:16. - Mondin 2001:38.

Euszébiosz, Nikomédiai (Szíria-Konstantinápoly?, 341/42): püspök. - Antiochiai →Lukianosz tanítványa volt. Berütosz, 318: Nikomédia pp-e. Nagy hatással volt Licinius cs-ra és feleségére, Konstanciára. →Arius pártjára állt, 320 k. be is fogadta. A niceai zsin-on benyújtott hitvallását elutasították. Aláírta a zsin. hitvallását, de 3 hónap múlva Nagy Konstantin Galliába száműzte. 328: visszahívták, s az →ariánusokkal rokonszenvező és a niceai zsin-tal és Szt Atanázzal szembenálló középpárt vez-je lett, több pp. letételének volt elindítója. 337: Konstantinápolyban ~ megkeresztelte Nagy Konstantint. Constantinus cs. is kedvelte, 338: az igazhitű Paulosz pp. letétele után Konstantinápoly pp-e lett. V.L.

LThK III:1198.