Magyar Katolikus Lexikon > E > Eulália


Eulália, Meridai vagy Barcelonai, Szt (300 k.): szűz, vértanú. - Prudentius szerint 12 évesen önként lépett bíróság elé. Megostorozták, keresztre kötözték, forró olajba dobták, megégették, végül lefejezték. Hispánia leginkább tisztelt vt-ja. A tengeren utazók, tengerészek védőszentje, esőért v. sok eső ellen, szerencsés szülésért szokták segítségül hívni. - Ü.: dec. 10. és  febr. 13., Mo-on febr. 12.: a népi kalendáriumban termőnap a vetőmunkára. **

Kirschbaum VI:179. - BS V:204. - MN IV:273.