Magyar Katolikus Lexikon > E > Estienne


Estienne (Stephanus): nyomdász és tudós család a 16-17. században Párizsban és Genfben. Nekik köszönhető sok klasszika-filol. és teol. mű, különösen a Szentírás sok remek és pontos kiadása. - 1. ~ Henrik (Párizs, 1460 k.-Párizs, 1520): 1501-től dolgozott Párizsban. 125 reneszánsz stílusú nyomtatványával alapította meg az ~-ház hírnevét. Nevezetesebb kiadványai: Psalterium quincuplex (1509), Pál levelei (1512), J. →Faber Stapulensis és J. →Clichtoveus írásai. - 2. ~ Róbert (Párizs, 1503.-Genf, 1559. szept. 7.): Henrik 2. fia, jónevű filológus. 1526-tól önállóan készített klasszikus és bibliai kiadásokat, tanulmányozta a kéziratokat. 1532: saját maga dolgozta ki a Thesaurus linguae latinaet. Gör. betűket metszetett, ezek szolgáltak mintául 200 éven át. A Biblia ma is érvényes számozását adta. Az ÚSz kiadása a Textus receptuson, a Vulgata Jeromos szövegén alapul. A Sorbonne teol-ainak heves támadásai miatt (oka a Biblia jegyzetei), 1550: átköltözött Genfbe. Ott a kálvinista teol-ok kv-eit is kinyomtatta. Magát is kálvinistának vallotta. Kb. 530 - nagyrészt gör. - kiadványt készített, köztük 11 teljes Bibliát, 12 ÚSz-et, 1555: az első bibliai konkordanciát. - 3. ~ Henrik (II) (Párizs, 1528-Lyon, 1598): Róbert (I) legidősebb fia. Nyugtalan természete és anyagi nehézségei ellenére (időszakonként Ulrik Fugger támogatta), jelentős gör. kiadványokat nyomtatott Genfben, így 1572: a Thesaurus linguae graecaet és 1594: egy gör-lat. úsz-i konkordanciát. A család kat. ága Párizsban dolgozott tovább, a 17. sz. közepén az ~ek kihaltak. Bo.G.

LThK III:1116.