Magyar Katolikus Lexikon > E > Erdélyi


Erdélyi Aladár, kolozsvári és széplaki (Tótszerdahely, Zala vm., 1880. febr. 15.-Paks, 1949. aug. 6.): jogász. - Középisk-it Győrött, Székesfehérvárt és Esztergomban, a jogot Bpen végezte, 1906: drált. 1906-36: ügyvédi irodája volt Bpen. 1915-18: Bukovinában harcolt, 1918: a pozsonyi egy-en a m. alkotmány- és jogtört-ből mtanárrá képesítették, meghívták a megüresedett egyhjogi tanszékre, de a trianoni változások miatt azt már nem foglalhatta el. 1920: a SZIA II. szako. tagjává választotta. Tolna vm. birtokán gazdálkodott, ahol 1920: megszervezte a Ker. Kisgazda Földmíves és Polg. Pártot. A nemzgyűl. választásokon ekkor kisebbségben maradt, 1922: a paksi kerület nemzgyűl., 1927: és 1931: Cegléd kormánypárti ogy. képviselője és földművelési törv-javaslatok előadója volt. 1931: a szegedi egy. meghívta perjogi tanszékére, de kinevezése elmaradt. 1935: visszavonult a pol-tól, birtokán gazdálkodott és régészkedett. - Művével 1915: elnyerte a MTA Sztrókay-díját. - Írásai az Alkotmányban (1900) és jogi szaklapokban. - M: Régi m. családi hitbizományok tört. és joga. 1542-1852. 1-2. köt. Bp., 1912. 88

SZIA tagajánl. Bp., 1920. - Nemzgyűl. alm. Uo., 1922. - Ogy. alm. Uo., 1927, 31. Arck. - Ki kicsoda? Uo., 1936. - MÉL I:434. - Gulyás VII:523.

Erdélyi Bazil, 1858-tól br., eredetileg Argyelán László (Makó, Csanád vm., 1794. aug. 1.-Nagyvárad, 1862. márc. 27.): g.k. megyéspüspök. - A gimn-ot Nagyváradon mint a konviktus inasa végezte, itt kapta az ~ nevet. A teol-t Pesten és Bécsben végezte, 1820: szent. pappá. 1835: knk. V. Ferdinánd 1842. VIII. 2: nagyváradi mpp-ké nevezte ki, a p. 1843. I. 30: erősítette meg. VI. 11: Balázsfalván szent. fel. Székét VI. 18: foglalta el. Magyarnak vallotta magát és a szabharc idején papjai és hívei nagy részével a magyarság oldalára állt. Az unió terjesztője volt. A belényesi gimn-ot és a nagyváradi g.k. isk-t fejlesztette. Makón 1912-46: utcát neveztek el róla. - Utóda 1862. XI. 1: Pap-Szilágyi József. P.I.

Gams 1873:386. - Schem. Hist. Nagyvárad, 1900:68. - A makói g.k. egyhközs. levtárában a 225/1938. és a 369/1946. sz. akta

Erdélyi Ignác, CM (Zsigárd, Pozsony vm., 1828. febr. 8.-Kína, 1885. aug. 15.): misszionárius. - A teol-t Esztergomban végezte. 1854. III. 12: pappá szent., Vadkerten kp. Rendkívül kemény életet élt: papsága 3. évétől sem húst, sem főtt ételt nem evett, kenyér és gyümölcs volt tápláléka, puszta földön aludt, ostorozta magát. 1859. I: Scitovszky érs. hosszas kérlelésre elbocsátotta Rómába, ahol lazarista lett. 2 é. Párizsban tanult, majd Kínába küldték, Peking környékén 15 é. nap nap után prédikált. Utolsó 10 évében beteg volt. - Levelei: 1883-ig a M. Sion, Új M. Sion (1860-83), Egyh. Lpk. (1868-69), M. Állam, Hazánk és a külföld (1886) c. lapokban. 88

Új M. Sion 1886:687. (Kereszty Géza: ~ életrajza) - Szinnyei II:1385. - Zelliger 1893:108. - Pallas VI:301. - Pozsony vm. 1904:417. - Miklósi 1936:86. - MUL 107.

Erdélyi István, Szt Imréről nev., Piar (Nagytétény, Pest vm., 1924. jún. 27.-Hannover, NSZK, 1976. máj. 8.): nyelvész. - A középisk-t 1942: a bpi piar. gimn-ban végezte. 1942. VIII. 27: lépett a r-be. 1948: pappá szent. és bölcs. dri okl-et szerzett m-finnugor-gör. szakon. 1950-ig rendi isk-ban hitokt., a r-ek föloszlatása után gazdálkodott. 1959: a MTA Nyelvtud. Int-ének külső, 1965: tud. munk. Hazai és nemzetk. kongressz-okon vett részt, és finnugor-órákat tartott a bpi egy-en. 1970 k. a NSZK-ba költözött. - M: Moksa-mordvin szójegyzék. (Gyűjt. Juhász Jenő) S.a.r. Bp., 1961. - Selkupisches Wörterverzeichnis. Uo., 1969. - Ostjakische Heldenlieder. Uo., 1972. - Részt vett finnugor etimológiai szótárak és bibliográfiák szerk-ében. Ke.L.

Erdélyi János   →Joannes a Septemcastris sive Transilvanus

Erdélyi (1882-ig Ehling) Károly, Szt Györgyről nev., Piar (Perjámos, Torontál vm., 1859. okt. 19.-Kolozsvár, 1908. máj. 13.): tanár. - 1876. VIII. 27: Vácott lépett a r-be, 1879: Kecskeméten éretts. 1879-81: Nyitrán teol. 1882: a bpi egy-en m-ném. szakon végzett, 1883: tanári és ped. vizsgát tett. 1881. VI. 26: ünn. fog-at tett, 1883. VII. 23: pappá szent., 1887: drált. 1882: Tatán, 1884: Nagykanizsán, 1885: Kecskeméten, 1890: Temesvárt, 1896: Kolozsvárt a piar. gimn. tanára. 1897-1908: a kolozsvári piar. gimn. ig-ja. A ném-en kívül lat-ul, gör-ül, fr-ul, ol-ul, svédül, hollandul és dánul tudott, több nyelvből ford., forráskutatásokat, és m-idegennyelvi összehasonlításokat végzett. Simai Kristóf: Igazházijához írt bev-jében (Bp., 1888) ~ mutatta ki a ném. forrást, ol., orosz, sp., holl. reg-eket ford. Az Egyetemes irod. tört. (Szerk. Heinrich Gusztáv, Bp., 1907) számára írt összefoglalót a skandináv irodalmakról. - M: A ném. gyönge ige tört. fejlődése. Nagykanizsa, 1885. - Vázlatok a m. nyelvészet köréből. Uo., 1885. - Über Vor- und Familiennamen. Perjámos, 1885. - Börtöneim. Silvio Pellico után ol-ból ford. Bp., 1886. (OK 201.) - Az állateposról. Kecskemét, 1887. - A fr. epos eredetei. Uo., 1888. - Igazházi, egy kegyes jó atya. Játék 5 fv. Írta Simai Kristóf. 2. kiad. Uo., 1888. - Potemkin a Duna mellett. Danilevszkij után or-ból ford. Willer Józseffel. Szeged, 1888. - Poetika. Pintér Kálmánnal. Bp., 1890. - B. Pirotti Pompilius Mária élete. C. Lasalde után sp-ból. Vác, 1891. - Calasanci Szt József. Temesvár, 1893. - Wegweiser durch Südungarn. Uo., 1894. - A sp. auto sacramental. Kolozsvár, 1897. - Nietzsche Frigyes. Bp., 1898. - A Kolozsvári Róm. Kath. főgymn. tört. (1579-1898). Kolozsvár, 1898. - Egy finn-svéd költő: Runeberg. Uo., 1900. - Irod. dolgozatok. Uo., 1901. - H. Ch. Andersen születésének 100 é. évford-jára. Uo., 1905. - Betűjegye: E. K. dr. (Havi Közl. 1895). D.J.

Szinnyei II:1398. - Egyh. Közl. 1908:370. - M. piar-k a XIX. és XX. sz-ban Bp., 1942:313. - Gulyás 1956:545.

Erdélyi László Gyula, OSB (Zsigárd, Pozsony vm., 1868. márc. 2.-Zalaapáti, 1947. aug. 17.): történetíró, egyetemi tanár. - 1884. VIII. 1: lépett a r-be, 1887: egyszerű, 1890. VII. 2: ünn. fogadalmat tett, 1891. VII. 6: pappá szent. 1887: a pannonhalmi tanárképző, 1890: a bpi egy. hallg-ja, ahol 1892: drált és 1893: középisk. tanári okl-et szerzett. 1892: főisk. tanár, 1899: levtáros, 1900-06: mindkettő együtt, 1899-1904: konventjegyző is, 1906-10: a közp. kvtár őre is Pannonhalmán. A m. művelődéstört. 1911. I. 18: ny. rk., 1912. V. 10: ny. r. tanára a Ferenc József Tudegy-en (Kolozsvár, Bp., Szeged), ahol 1921-38: tanszékvez., 1924/25: dékán, 1925-27: prodékán, 1936/37: rektor, 1937/38: prorektor, 1938. VII. 1: nyugdíjazták. 1938-47: perjel Zalaapátiban. - 1905. V. 12: a MTA l., 1915: a SZIA II. szako. tagjává választotta. - Az Árpád-házi kir-ok korának társad. és művelődéstört-ével, a mohácsi vész korával és a m. bencés r. tört-ével foglalkozott. - Írásai: a Pallas nagy lex-ban (4-7. köt.) és A pannonhalmi Szt Benedek r. tört-ében (2, 3, 5, 7. köt., melynek 1-1 köt-ét szerk.). - M: Szerémi György és emlékirata. Bp., 1892. - Mo. történelme. 1. köt. A mohácsi vészig. Temesvár, 1900. - A pannonhalmi főapátság tört. Szerk. és részben írta. Bp., 1902. - A bakonybéli apátság Árpád-kori okl-ei. Bp., 1903. - A tihanyi apátság kritikus okl-ei. Akad. székfoglaló. Uo., 1906. - Egyh. földesúr és szolgái a kk-ban. SZIA székfoglaló. Uo., 1907. - Mo. társad-a a XI. sz. törv-eiben. Uo., 1907. - A tihanyi apátság tört. 1-2. köt. Bp., 1908. (PanRt X.) - Az egyh. vagyon eredete és jellege Mo-on. Bp., 1913. - Árpádkori történetünk legkritikusabb kérdései. Uo., 1915. - M. művelődéstört. 1-2. köt. Uo., 1915, 18. - A székelyek eredete. Uo., 1918. - A székelyek tört. Brassó, 1921. - Árpádkor. A m. állam társad-művelődési tört. 1301-ig. Bp., 1922. - A legszebb tud. Szeged, 1922. - Volt-e Mo-on szabad kir-választás? Uo., 1926. - Szt Imre és kora. Bp., 1930. - A kir. ellenes népigazgatás tört. tévedései. Uo., 1931. - A m. lovagkor társad-a és művelődése 1205-1526. Uo., 1932. - Anonymus, III. Béla jegyzője. Szeged, 1933. - Krónikáink atyja, Kézai. Uo., 1933. - Emlékbeszéd Sörös Pongrác (1873-1919) r. tag felett. Uo., 1941. - Tört. lex. Uo., 1942. - Krónikáink m-ul. Uo., 1943. - Legendáink XI. sz. sztjeinkről m-ul. Szeged, 1944. T.E.

Szinnyei II:1400. - MTA tagajánl. Bp., 1905. - ~ élete és munkái Pannonhalma, 1909. - Győr vm. 1910. - Erdélyi alm. Bp., 1925. - KL II:33. - M. társad. lex. Bp., 1931. - Schermann 1940. - Századok 1947. (Csóka Lajos) - Új Ember 1947. IX. 7. - Annales Univ. Budapestiensis Sec. hist. III. Bp., 1961. (Rottler Ferenc) - MÉL I:436. - Szegedi egy. alm. Szeged, 1971:61. Arck. - MTA tagjai 1975:65. - Gulyás VII:562.

Erdélyi  Zsuzsanna (Komárom, Komárom vm., 1921. jan. 10.-): néprajztudós, a népi vallásosság és a vallásos népköltészet kutatója. - 1939: az Országos Nőképzőegyes. Veres Pálné Leánygimn-ában éretts. 1931-43: a Főv. Zeneisk-ban zongorát tanult. 1939: a József Nádor Műszaki. és Gazdaságtud. egy. közgazd. kar, 1940-44: a Pázmány Péter tud. egy. magyar-ol-fil. szak hallgatója. 1945: bölcsész dr. Közben 1943. I-VII: Rómában külügyi ösztöndíjas, a róm. egy. és a Santa Cecilia akad. vendéghallgatója. - 1944: a külügymin. sajtóoszt-án fogalmazó. 1948: elbocsátották. Ekkor kezdett a vallásos népköltészet kutatásával foglalkozni. - 1948. VI. 26: házasságot kötött Dobozy Elemér (+1984) szívgyógyász orvossal. - 1953: a Népművelési/Művelődésügyi Min. alá tartozó népzenei kutatócsoport, a Lajtha-csoport (→Lajtha László), 1964: a Néprajzi Múz. népzene oszt., 1971: a MTA néprajzi kutatócsoport tud. munk-a. 1972-74: elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Valláskritikai Tagozatát. - Kezdeményezésére alapította Lékai László bíb. érs. 1980: Esztergomban a Népi Vallásos Gyűjteményt, ami az első ilyen gyűjt. a Közép-Eu-i országokban. - 1987: nyugalomba vonult, 1987-90: az MTA Fil. Int. külső munk. A MKL munk. - Szakrális szövegfolklórral, a szóbeliség és írásbeliség kapcsolatával, s főként a Mária-költészettel foglalkozik. Ő tárta föl az →archaikus népi imádság műfaját; kimutatta, hogy e szöveghagyomány a késő kk-i ferences szellemiségű passió-epika és Máriasiralom-líra népi továbbélése. A népi gyakorlatban eddig jobbára rejtetten élő, sok ezer szöveg előtérbe hozta a szóbeliség forrás szerepét, az irodalomtört-írás számára hasznosítható dokumentációs értékét. A föltárt anyag a kk-i vallásos színjátszás, látomás-irod., és eltűntnek hitt epikus műfajok, pl. a grál mondakör (→grál-legenda) irányába is mutat. - A műfaj eredetének és tört-ének kérdéseit eu-i távlatokban összehasonlította, és fölismerte, hogy Mo-on és a Kárpát-medencében a szájhagyományozó kultúra őrizte meg azt, amit szerencsésebb orsz-okban az írásbeliség mentett át a késő kk. nemz. nyelvű  irodalmából. Térségünkben tehát a közösségi emlékezet jobban ellenállt a tört. viszontagságainak, mint a betűkultúra állománya. - 1983: Népművészeti Eu-dijat (Hamburg), 1984: Kaposvárott a Somogy Megyei Tanács alkotói díját, 1991: a M. Közt. Zászlórendjét, 1992: a M. Közt. Babérkoszorúval Ékesített emlékérmét, 1993. III. 15: a Privát Tudóskör emlékérmét, a SZIT Stephanus díját, 1996: Bethlen Gábor-, Palermóban Pitrè-Salomone Marino díjat kapott. 1994: Nagykapos (Szl.) díszpolgára lett. - M: 1. Hanglemezek:

Boldogasszony Anyánk. Ősi népi imák és énekek. Ancient Hungarian Folk Prayers and Religious Songs. Kiad. Püski Sándor. New York, 1972.

- Hegyet hágék, lőtőt lépék... archaikus népi imádságok. 1-2.  Bev. tanulmánnyal. Hungaroton. Bp., 1991. - Boldogasszony anyánk. Archaikus népi imák, Mária-énekek. Bev. Közreműk. Jancsó Adrienne, Török Erzsébet, Mosóczy Miklós. Hungaroton. Bp., 1991. - Ua. CD-n. Hungaroton Classic. Bp., 1994. - 2. Írásai: ItK 1944:48; 1945:75. (Szemere Miklós levelezése Erdélyi Jánossal.) - Ethnographia 1961/2:173; 3:405; 4:583. (Adatok a m. népkölt. színszimbolikájához); 1971/3:343. (Archaikus és kk-i elemek népi szövegekben. Pais Dezső, Mezey László, Holl Béla hozzászólásával) - Új Írás 1970/9:75. (Hegyet hágék, lőtőt lépék.); 1979/6:55. (Siralmas az én életem. A Mária-siralmak költ-e); 1979/12:33. (Kisded-ünnep. Mária altatók); 1993/1:75. (Ádám-vigasztalók. „Gyönyörűségnek kertyiben”. Ádventi énekek); 1988/11:70. (Az írástudatlanok felelőssége. Beszélgetés egy moldvai csángó asszonnyal. Szociográfia); 1990/2:47;/3:87. . („Móduvába hitték a szegént.” Sorsok, imák vallomások. I-II. Szociográfia); 1990(Ua., II.); 1990/5:61; 6:10.. („...Magyarországot a Máriára bízta.” Mária-énekek és imák az elmúlt századok népi imakönyveiből. I-II.); 1991/10:99. (Közös sorsok-„szépénekek”); 1991/11:92. (Ua. Román szent szövegek); 1991/12:71. (Ua. Szent szövegek a hazai szláv hagyományból) - Muzsika 1972/3:9. (Kk-i irod. és zenei elemek jelentkezése lit. néphagyományunkban. Tóth Margittal); 1972/7:1. (Lajtha László emlékére); 1980/6:37. (Születésnapi levél Tóth Margitnak); 1988/7:12. (Populus meus. Domokos Pál Péter hitvallása) - Somogy 1975/1:85. (Száz év árnyékában. Szociográfia. Ua. Látóhatár 75/8:22); 1980/5:47. („Az öröm után jött a nagy bánat.” Gáspár Simon Antal krónikájából. Szociográfia. Ua. Látóhatár 81/2:60);

- Vigília 1975/2:100 (Theophilos-Tenfilius [6-20. sz.]), ol-ul is; 1978/9:597 (Vallásos néphagyományaink nagy összegezője: Bálint Sándor. Kritikai tanulm. a Karácsony, húsvét,  pünkösd, 2. kiad. és az Ünnepi kalendárium megjelenése alkalmával.); 1979/5:304. („... édes hazámnak akartam szolgálni...” Kritikai tanulm. Domokos Pál Péter művéről.); 1979/11:750. („...aki ezt az imádságot...”); 12:840. (A Karácsony az életünkben); 1981/5:289. (Bálint Sándor idézése); 1984/9:716. (In memoriam Balint Sándor); 1987/12. („... Szép Zengedező Énekek következnek”); 1989/12:907. („Írtam én...” A Karácsony költészete a néphagyományban és a népi írásbeliségben. ) - Confessio 1979/1:108. (Az archaikus népi imák kérdéseihez) - Studia Slavica 1979:105. (Interethnicum. Ném-ül); 1990:83. („Wer dieses Gebet...”); 1991:29. (Historische Fragen der archaischen Volksgebete); 1993:9. (Die ungarländischen archaischen Volksgebete und ihre gegenseitigen Beziehungen im Karpatenraum) - Nógrádsipek. (Bp., 1980; 183, 562, 686. Archaikus szövegemlékek a nógrádsipeki néphagyományban) - Diakonia 1981/1:26. (Van-e hazai evangélikus népi imádsághagyomány?); 1983/1:20. (Válasz a kérdésre: Van-e hazai evangélikus népi imádsághagyomány?) - Az Arany János Társaság Évkv-e XIX. (Nagykőrös, 1984:14. Arany János és Erdélyi János kapcsolata) - Béla Bartók vivant. (Paris, 1984:76. Bartók et Lajtha) - Folklór és tradíció. (Bp., 1984:43. Későkk-i közköltészeti emlékek a hazai interetnikus [délszláv] szakrális hagyományban) - A magyar vers. (Bp. 1985: 303. Az archaikus népi imádsázáradékok kk-i összetvői) - A szerelem kertjében. (Bp., 1987. Amor sanctus) - Látóhatár 1987/11:74. („A jövő tud-át segíti...” Bálint Sándor emlékezete. Ua. Tiszatáj 1987/8:41.) - M. néprajz. 5. köt. Népköltészet. (Bp., 1988:692. Archaikus népi imádságok.) - Zsombékszéktől a templompadig. (Kővágóörs, 1988:13. Emlékezet es arcok) - Borsodi Művelődés 1989/4:64. (Erdélyi János és a néprajz)

- Jel 1989/5-6:37. (Szenvedeje estje. Karácsony a népkölt-ben); 1994/7:212. (Bálint Sándor 1904-80.); 1995/7. (Még egyszer Lajtha Lászlóról Berlász Melinda könyve kapcsán.); 1997/2:36. („Had izenek tőlled” Csanád Béla emlékére) - Vasi Szemle 1989/2:224. (Lajtha László, a népzenekutató)  - Világosság 1989/6. Melléklet 17. (A népi imádságzáradékok kérdéseihez)  - Zsombékszékem...(Uo. 1989:29. Népi vallásosság és a szájhagyomány) - Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon. (Bp., 1990:9. Modern szinkretizmus) - Szegedi Kvtári Műhely (1990:1, 57. A szóbeliség szerepe az irodalomtört. kutatásban)

- Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl. (Bp., 1990. „Csokolja Egész Magyarországot Juliskanéni”. Vallásos hagyományaink mentése külországi magyarjaink között)  - Volksfrömmigkeit. (Wien, 1990:251. Die Rolle der Oralität in Ungarn... archaische Gattungen der sakralen Volksdichtung) - A katolikus egyház Magyarországon. (Bp., 1991:129. A vallásos népkölt., ill. az archaikus népi imádságok kérdései.)  - A m. nyelv és kultúra a Duna völgyében. II. (Bp-Bécs, 1991:841. Die Parallelen der archaisch-ungarischen Volksgebete in der sakralen Tradition der Donauvölker)  - Egyházak a változó világban. (Esztergom, 1991. Késő középkori szakrális hagyományaink népköltészeti kapcsolatai a Kárpát-medencében.) - Storia religiosa dell'Ungheria. (Gazzada, 1992:139. La poesia popolare religiosa) Régi és új peregrináció, m-ok külföldön, külföldiek Mo-on. (Szeged, 1993. A szóbeli kultúra forrásszerepe az irodört. kutatásában) - Iskolakultúra 1994/15-16:22. (A Mária-kultuszról) - Kortárs 1994/12:1. (Zengő templomok, otthoni áhítatok. Kz-os népénekek); 1995/4:38. („Meghaltam én népemért...” Kz-os népénekek)  

- Néprajzi Hírek 1994/1-2:95. (Néprajzi gyűjtés dél-olaszországi albán közösségekben) - Veszprém kora középkori emlékei. (Veszprém, 1994:100. Az Ómagyar Mária-siralom és a népi imádságok kapcsolata) - Ahogyan. I. (Bp., 1995:180. (A néprajzi gyűjtő kapcsolatteremtéséről: emberség-fontossági tudat-gyűjtéseredmény) - Kultúrák találkozásai-kultúrák konfliktusai. Békéscsaba-Bp. 1995:102. (Worüber berichtet die archaisch Dichtund der Völkers der Karpatenbecken) - Szembenézve önmagunkkal. (Bp., 1996. A paraliturgia vallásfönntartó szerepe) - Csillagom, révészem...Török Erzsébet tükre. (Bp., 1997. Török Erzsébetre emlékezvén.) - Népi vallásosság a Kárpát-medencében. (Veszprém, 1997. Előszó helyett. Az archaikus népi imádságok interetnikus kapcsolatai.) - Tárgy és jelentése. Tanulmányok a Rábaköz néprajzából. (Csorna, 1997.  Rábaközi kz-os imádságoskönyv a 19. sz. közepéből.) - Vallási néprajz 10. (Debrecen, 1997. Bán Imre megjegyzései az archaikus népi imákhoz).  

- 3. Előszavai:  Volly István: Karácsonyi és Mária-énekek. Bp., 1982. - Bálint Sándor: Szeged-Alsóváros. Bp., 1983. - Lammel Annamária-Nagy Ilona: Parasztbiblia. Bp., 1985. - Bálint Sándor-Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. Bp., 1994. - 4. Művei: Somogy megyei virrasztó énekek. Lajtha László neve alatt Tóth Margittal. Bp., 1956. - Hegyet hágék, lőtőt lépék. Előszó Ortutay Gyula. Bp., 1976. (2.[3!] kiad. 1978.) (Előbb:  Somogyi Almanach 19/21. Kaposvár, 1974.) -Golgota. Szántó Piroska festményei és archaikus népi imádságok. Vál. Bp. 1987. - Boldogasszony ága. Tanulm-ok a népi vallásosság köréből. Szerk. Bp., 1991:51. (Az archaikus népi imádságzáradékok tört-i kérdései.) - Csíki áhítat. Írta Székely László. Szerk. Előszó Pusztai Bertalannal. Bp., 1997.  - 5. Sajtó alatt 1997: A magyar művelődés és kereszténység. (Gli strati arcaici della poesia religiosa popolare ungherese) - Hagyományos közösség, közösségi hagyomány.  (A rítusénekek). - Írásbeliség és szóbeliség (A népi passió-epika irodalomtörténeti forrásszerepe.) -Extázis-álom-látás (Látásformulák szerepe az archaikus népi imádságokban) - Lélek-halál-túlvilág.( Calabriai albán húsvéti ének.) - „Szentemberek”, a vallásos népélet szervező egyéniségei és jeles alakjai.  (Az alkotó egyéniség szerepe a hagyomány fönntartásában.) - Mária tisztelete a  népi vallásosságban - múltban és jelenben. (Mária a történeti-későközépkori imádságokban.) - A szenttisztelet tört. rétegei és formái Mo-on és Eu-ban. (Szt Ferenc és a vallásos népkölt.) - 6. Kéziratban: Dunántúli népénekek. Tóth Margittal. 1964-68. - Szűz Mária a népköltészetben. 1-2. köt. 1997. - Hazai nemzetiségeink szakrális népköltészeti emlékei. 1997. s.k.