Magyar Katolikus Lexikon > E > Erdélyi Római Katolikus Népszövetség


Erdélyi Római Katolikus Népszövetség, Kolozsvár, 1921-1945: katolikus társadalmi szervezet. - Célja: az evangélium szellemében végzett hitbuzgalmi, tudományos, irodalmi és szociális-karitatív munka által egyesíteni →Erdély kat-ait, fejleszteni közöttük az Egyh. iránti hűséget. - Kezdeményezői: Zombory László és Farkas Lajos egy. tanár. 1921. VI. 27: gr. Majláth Gusztáv Károly erdélyi pp., 1922: a rum. belügymin. jóváhagyta szervezeti szabályzatát. 1922. VIII. 9: Kolozsvárt, a M. Színház épületében rendezték ünnepélyes alakuló ülését; 1924: jogi személyként is bejegyezték a kolozsvári törvényszéken, így a vidéki tagszervezeteknek csak formális csatlakozási kérelmet kellett benyújtaniuk, a közp. felelőssége mellett tevékenykedhettek. Elvileg minden kat. tömörülés az ~hez tartozott. - 1922: 1 é. ideigl. vezetőséget választottak: eln. Betegh Miklós volt főispán, üv. ig. Zombory László. - Az évi közgyűléseket az →Erdélyi Katolikus Nagygyűléseken rendezték, ahol az egyes szako-ok és egyes-ek külön-külön beszámoló, fölolvasó, tisztújító üléseket, tanf-okat tartottak. - A kezdeti szervezés nyomán 1922-23: a taglétszám az erdélyi egyhm-ben 8821, a nagyváradiban 2636, a szatmáriban 4230. - 1924: Arad környékén is beindult a szervezés, ker. titkárrá Siebig Frigyes glogováci esp-t választották. 1926. XI. 21: alakult meg a kolozsvári tagozat; eln-e Jelen Gyula, ig-ja Sulyok István; a tagozati üléseket, műv. előadásokat a R.k. Főgimn. dísztermében v. az iparosok és kereskedők Kat. Körének székházában (Farkas u. 7., avatták: 1935. III.) tartották. Temesváron 1928 k. Egyhm. Közp., 1932 k. Kat. Munkásszöv. alakult. - 1930: ppi rendelet sürgette a szervezést, 1931: új, egységes alapszabályzatot szavaztak meg. 1932. VI: Nagyváradon orsz. Kolping-napot tartottak. 1932. IX: Csíkszeredába összehívták az első erdélyi ifj. konf-t, a Csíki Katolikus Fiatalok 20 község fiatalságát képviselték. - 217 helyi tagozatban 1935: kb. 18.700 tag, 65 városi és falusi legényegylet, 16 énekkar, 9 zenekar, 1 főisk. szako., 4 olvasókör, 10 sportegylet, 2 napközi otthon és 2 szegénygondozó egyes. (Szt Vince Konf., Kis Szt Teréz Egyes.) tevékenykedett az ~ben. Az ~nek része volt az →Erdélyi Katolikus Akadémia létrejöttében. - 1940: a bécsi döntés után a kolozsvári közp. helyét Temesvár vette át. - Az alakuláskor 3 szako. létesült: 1. Hitbuzgalmi Szako. (eln. →Trefán Leonárd, ill. →Lestyán Endre): összefogta a Mária Kongr-k, Rózsafüzér-társulatok, Oltáregyes-ek és Szt Ferenc 3. rendjének munkáját; 1925: megalakult a Szívgárda is; 1926: Nagyváradon az Erdélyi Kat. Legényegyletek Orsz. Szöv. tartott ülést; 1927: uo. Fiúkongresszust hívtak össze. 1934: a Kat. Nőszöv. kebelében 45 leányklub működött 1800 taggal. - 2. Tudományos és Irodalmi Szako. (eln. →Karácsonyi János, ill. →Némethy Gyula; főtitkár: →Pap Jánossy Béla): 1923: Kolozsvárt Közp. Sajtóhölgybiz-ot alakítottak (1934: kényszerűségből megszűnt, 1942: alakult újra), célja műsoros estélyeken és irod. délutánokon hívek és anyagi támogatás gyűjtése a kat. lapoknak, kiadóknak; emellett körzetekben is alakultak (pl. 1930 k. Kolozsvárt a Ferencrendiek Sajtóhölgybizottsága). 1927: alakult meg a Katolikus Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szakosztálya, mely 1933: →Majláth Kör néven működött tovább. 1929: a szako. irányításával megalakult az →Erdélyi Katolikus Akadémia. 1933. VIII. 28-31: Csíkszeredában társad. és nevelésügyi tanf-ot szerveztek (előadók: György Lajos, Sándor Imre, Kovács Kandid, Baráth Béla, Csipak György, Sulyok István, Márton Áron, Gyárfás Elemér, Rajka László), Márton Á. és György L. szerk-ben →Erdélyi Iskola (1933. IX.-1944. VI.) c. folyóir-ot adtak ki. 1934: a népnev. és nevelésügyi szemináriumok újabb sorozatát tartották. 1935: Márton Áron javaslatára létrehozták a →Pedagógiai Szakosztályt. - 3. Szociális Szako. (eln. →Blaskovics Ferenc, ill. Balázs Ferenc, →Pacha Ágoston): terveik között szerepelt cseléd- és tanoncotthonok, ill. népirodák fölállítása a megyeszékhelyeken, ahol a tagok ingyen jogi tanácsadó, munkaközvetítő szolgáltatásban részesültek. 1925: Jegenyén árvaházat nyitottak. 1935. XI: orvoscsoport alakult a Szako. keretében. - Az ~ tisztikara: elnök 1922-45: Betegh Miklós, intézőbizottsági alelnökök (világi és egyh. ffiak) 1923: Zomora Dániel, Gyárfás Elemér, Markovits Manó, Bielik Imre, Hámon Róbert, Göbl Alajos, Metzger Márton, Jakabffy Elemér; 1930: Gyárfás E., Markovits M., Zomora D., Imrik S. Zoltán, Ilosvay Lajos, Schlagetter Nándor, Metzger M., Jakabffy E. Ügyvezető igazgatók: 1922: Zombory László, 1926. VII: Szilágyi M. Dózsa OPraem, 1930. IX: Sándor Imre, 1934. III: Márton Áron, 1936. VII-?: Bálint József. - Az ~ kiadványai: Mit akar a Katholikus Népszövetség? Beszédvázlat a vidéki tagozatok alakuló ülésére. Kolozsvár, 1922. - Őrszem, Nagyvárad, 1923-24: a hitbuzgalmi és szociális szako., Hírnök, 1923-25: a 2. szako. közlönye. - →Falu-füzetek, 1938-1939; ~ Naptára. Tagértesítője ~ c-en jelent meg.  Ku.P.

Az ~ jelentése az 1941/42 évről. Kolozsvár, 1942. - Mihalovics 1942:320. - Balogh-Gergely 1993.

Erdélyi Római Katolikus Népszövetség, Nagyvárad, 1930:1-3. sz.; Kolozsvár, 1931:1-2. sz.: tagértesítő. - Megj. rendszert. 16 old., a tagok ingyen kapták. Szerk. Oswald Pál, 1931: Sándor Imre üv. ig. Ny: Szt László, 1931: Lengyel Sándor. - Az 1931:1. sz. a kat. ifj. egyesületek ügyrendje. T.E.

Monoki 1941:47.