Emser, Jeromos (Weidenstein b. Ulm, Bajoro., 1478. márc. 26.-Drezda, 1527. szept. 8.): hitvitázó. - 1493: Tübingában és 1497: Bázelben tanult, közben pappá szent. 1502: Bázelből kiüldözték, ezután titkárként kísérte a törökök elleni harc érdekében No-ban búcsút hirdető p. legátust, R. Peraudit. Erfurtban 1504: humanista előadásokat tartott, ezeket Luther is meghallgatta. 1505: Lipcsében baccalaureatus teol. Humanista volta miatt nem kedvelte az ottani teol. tanulmányi rendet. Érdeklődése a kánonjog felé fordult (1509: licentiatus iuris generalis canonici). Még ebben az évben Szász György hg. titkára és kp-ja lett. Ura szándéka értelmében szorgalmazta meisseni Benno kanonizációját (Vita, 1512). Mint humanista, Erasmus szellemében segítette a reformot. 1515: újból kiadta Erasmus: Enchiridion militis christiani c. munkáját. A lipcsei disputáig a vittenbergai körrel is jó viszonyban volt. A disputa után György hg. oldalán „a katolikus ügy fáradhatatlan harcosa” lett (G. Kawerau). 1519: Luther szokatlanul éles hangú vitairata Ad aegocerotem (kőszáli kecske) Emserianum...additio a vitairatok hosszú sorát indította meg a lipcsei „kőszáli kecske” és a „vittenbergai bika” között. ~ későbbi írásai, így többek között az A. v. Karlstadt és H. Zwingli elleniek, a képtisztelet, a mise és a papság ügyében írottak is, csak az ellenfél cáfolásáig jutottak el. 1523: írásában Luther ÚSz-ében 1400 „eretnekséget, tévedést és hanyagságot” mutatott ki. Hg-ének utasítására 1527: kiadott egy ÚSz-ford-t, melyben a lutheri szöveghez tartotta magát. El nem kötelezett humanista fölfogásából hivatásának érezte az Egyh. védelmét, de nem volt eléggé teol. és nem tudott elég hitbéli erőt fölmutatni. **

LThK III:855.