Magyar Katolikus Lexikon > E > Elat


Elat: az →edomiták kikötője az Akabai-öböl északi végénél. - A neve vsz. egy v. több szt fára vezethető vissza, amelynek emlékét vsz. az ósz-i El Párán, 'szt fa Páránnál' (Ter 14,6) név is őrzi. Lehetséges, hogy az edomita Ela törzs (36,41) is a kikötőtől vette nevét. Minthogy kedvező hely volt a tengerre szállásra és jó kiindulópontul szolgált a D-Arábiába és az Afrika K-i partjai felé tartó kereskedőknek, ~ rendkívül fontos volt az izr-k számára. Birtoklásához előbb le kellett győzniük az edomitákat (2Sám 8,13). Salamon és Jehosafát Ecjon-Geberben erődöt és hadiflottát épített (1Kir 9,26; 22,48-49; 2Krón 8,17-18). ~ot csak Azarja uralma (Kr. e. 787-756) idején említik újra (2Kir 14,22; 2Krón 26,2; vö. Iz 2,16). Acház júdai kirsága alatt végleg elveszett az izr-k számára (2Kir 16,6). A rómaiak idejében Aila néven ismerték. **

BL:310.