🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Egry
következő 🡲

Egry Ferenc, id. (19. sz. első fele): a harangöntő nemes László család rokona, 1846-56: harangöntő Kisgejőcön (Ung vm.). P.P.

Egry Ferenc, baktai (Kisgejőc, Ung vm., 1864.-Dunántúl, 1945. jan/márc ?): harangöntő mester. - Ref. földbirtokos, isk. szülőfalujábna végezte, harangöntő mesterséget tanult. 1882: a Függetlenségi Párt tagja,  utóbb egyik Ung vm-i vez-je. Az iparűzés mellett gazdálkodott. 1923/38: a Kárpátaljai M. Párt vez. tagja, elnöke, Kárpátalja szenátora Prágában. 1939. VII: a Felvidéki Egyesült. M. Párt  tagjaként behívott ogy-i képviselő. 1890-1939: Kisgejőcön harangöntő műhelye volt. Több 1909-10: öntött harangján helyként Bp. van föltüntetve. A front elől menekülve halt meg. P.P.-88

Ung és Ung vm. Bp., 1939-44. - Ker. m. közél. alm. I. 1940:230. - Ogy. alm. 1940:165.


Egry József (Zalaújlak, Zala vm., 1883. márc. 15.–Badacsonytomaj, 1951. jún. 19.): festő. – A magyar festészet egyik legeredetibb, egyetlen irányzathoz sem tartozó alkotója. Szülei szegény napszámosok voltak, gyermekkorától fogva magának kellett megélhetéséről gondoskodnia, ezért műv. tanulmányokra viszonylag későn nyílt módja. 1904: rövid ideig a müncheni akad-n, 1905: a párizsi Julian Akad-n tanult. 1906: néhány hónapig Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly növendéke a képzőműv. főisk-n. 1907: festette első jelentős képét (Menhely előtt). 1911: Belgiumban töltött hosszabb időt. Az I. vh. idején katonaként súlyosan megbetegedett, 1916: hazatérve a Balatonnál lábadozott. A tó egész életére magához kötötte. 1918: Keszthelyre, 1928: Badacsonytomajra költözött. Bár részt vett a főv. műv. életében is, a Balaton festője maradt. A tó ~ számára stílusalakító tényezővé lett. Képein a víz, a nap, a föld, a fa, a ház fénytünemény, egy kozmikus világérzés vetülete. A 20-as évek expresszivitása (Fények a Balatonon, Vihar a Balatonon, Balatoni halászok) később mérséklődött (Balatoni fények, Támaszkodó, Nap a víztükörben, Visszhang). A balatoni környezetben egyetemes szimbólumok, bibliai alakok is megjelennek ~ képein (Szt Kristóf, Keresztelő Szt János). Művészetében különleges helyet foglalnak el fájdalmas kifejezésű önarcképei. Sajátos stílusához sajátos technikát is kidolgozott, az olajfesték és a pasztell kombinációját, az olajpasztellt. 1973: emlékmúz. nyílt egykori badacsonytomaji lakóházában. – Vallásos festményei: Krisztus Emmausban, Betlehemes gyerekek, Töviskoronás Krisztus, két Szt Kristóf, Veronika kendője, 1930 u. tragikus Krisztus-képek egész sora. – Írásai: ~ breviárium. (szerk. Éri I., bev. Keresztury D.) Bp., 1973; ~ arcképe. Uo., 1980. **

KMML I:517.