Magyar Katolikus Lexikon > E > Egerszalók


Egerszalók, Heves m.: 1. plébánia az egri egyhm. egervidéki esp. ker-ében. 1248: Zalowk. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. A törökök 1596: elfoglalták. 1741: alapították újra. Mai Kármelhegyi Boldogassz. tp-a 1738: épült, barokk. Org-ját (1/8 m/r) 1864: Mooser Lajos építette, 1883: Mooser József átépítette. Harangjait 1867: 82 cm átm. Korrench Márk, 1928: 46 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1935: 61 cm átm. Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: az egri kápt. Anyakönyvei 1725-től. Anyanyelve m. - Filiája 1984: Demjén (1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 17 ffit, 5 nőt). - Lakói 1910: 1522 r.k., össz. 1522; 1940: 1731 r.k., 1 g.k., 3 ref., össz. 1735; 1944/45: malenkij robotra hurcoltak 38 ffit, 22 nőt; 1948: 4 tanerős r.k. népisk-ban 173 tanuló; 1983: össz. 1462; 1990: össz. 1717. - 2. kistáji Szűz Mária-búcsújáró hely. Kegyképe →Pietà, a tabernákulum fölött. Ősképe a sasvári kegykép. Négyzet alakú, vászonra festett olajkép, festője ismeretlen, a 18. sz. 30-as éveire datálható. Rézmetszetű szt-képek alapján készülhetett. Krisztus és a Fájdalmas Anya feje fölött díszes ezüst korona, Mária koronája körül ezüst angyalok tartják a csillagkoszorút. A képre fogadalmi ajándékként láncot erősítettek érmekkel és kereszttel. A rokokó stílusú, trébelt ezüst keretet 1786: Esterházy Károly egri pp. készíttette. - Tört. 1600-as években hg. Esterházy Pál nádor Menynyei Korona c. munkájában ír ~ról, ahol egy tölgyfán "tiszteltetett ősi időktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának ékesen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónak szent testét." - Lendületet adott a kép tiszt-ének egy vak leány csodálatos gyógyulása. A csodák hitelességének megállapítására 1755: Barkóczy Ferenc egri pp. törvényes vizsgálatot rendelt el, melyet Wagner József, Barta István és Török Mihály egri knk-ok folytattak le. A kép tiszt-ére hamarosan egy fa-kpna, 1738: Giovanni Battista Carlone tervei szerint a mai tp. épült. A 18. sz. 2. felében bőv., 1949: újjáépítették. 1973: szembemiséző oltár készült. A harangtorony 1760 k. épült. - XIII. Kelemen pápa 1760: örök időkre 3 búcsút engedélyezett Egerszalóknak: Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kármelhegyi Boldogasszony és Kisboldogasszony utáni vasárnapra, valamint 7 évi búcsút Húsvétra, Pünkösdre és Szentháromság vasárnap utáni keddre. - 1953: Czapik Gyula egri érs. hivatalosan kegyhelynek nyilvánította ~ot. - Fő búcsúja Mária Neve, IX. 12. Eger, a környékbeli falvak és a Jászság népe látogatja. A zarándokok száma 10-30.000 között van. Jövetelüket sokan nem kötik a búcsúnaphoz, hanem az év bármely vasárnapján, Mária-ünnepén fölkeresik a kegyhelyet. - 1813: még szokásban volt a flagellálás, az önostorozás. Sötétedés után a búcsúsok fáklyát és gyertyát gyújtottak, s az egyik háztól indulva Szt Vendel kpnájához, Nep. Szt János szobrához v. egy útszéli kereszthez vonultak. A résztvevők, néha 250-en is, parasztok és nemesek, ffiak és nők vegyesen korbácsolták magukat. Mivel a körmenetet fegyelmezetlen tömeg kísérte, a plnos Kármelhegyi Boldogassz. napján megtiltotta, Mária nevenapján is csak magánháznál engedélyezte.  B.G.

1. Gerecze II:371.- Soós I:69. - Patay 1982. - 2. Jordánszky 1836:104. - Balogh 1872:554. - Archivum 1974:47. (Kovács Béla: Flagelláns körmenetek az egri egyhm-ben a 18-19. sz-ban) - MJ - Berecz 1986:57. - Szenthelyi 1988:52.