🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Ebner
következő 🡲

Ebner, Ferdinand (Bécsújhely, Alsó-Au., 1882. jan. 31.-Gablitz, 1931. okt. 17.): filozófus, pedagógus. - Tanítása szerint az ember léte és lényege egy te-re irányul. Ennek bizonyítéka a mindenkiben élő vágy a megértés után. Az ember lényege és léte kiteljesedésének alapja Isten, aki számára a 'Te'. Isten az, aki az embert öröktől fogva megérti. Az én és te közötti egység az Igében gyökeredzik. Az ember voltaképpeni tévedése ennek az Igében gyökeredző egységnek az igazságra és a szeretetre való szétszakítása. **

LThK III:635.


Ebner Margit, OP, B. (Donauwörth, Bajoro, 1291 k.–Maria-Medingen, 1351. jún. 20.): apáca. – 1305/06: lépett a medingeni domonkos ktorba. 1312–15: súlyos betegségben tanulta meg önmaga teljes önátadását Isten akaratának. 1324–25: háborús veszély miatt a közösség szétszóródott, ~ egy nővértársával szülei házában talált menedéket. 1332: meglátogatta a ktort Nördlingeni Henrik egyhm-s pap, akivel ~ 20 é. levelezett. 1335. II. 8–: misztikus élményei voltak. 1312–: lelki naplót vez., melyet Henrik kérésére rendezett össze, s folytatta 1348-ig. Tiszt-ét II. János Pál p. 1979: hagyta jóvá. – Ü: jún. 20. **

SzÉ 2009. I:1074.