Magyar Katolikus Lexikon > E > érsek


érsek (lat. archiepiscopus):  →egyháztartomány élén álló megyéspüspök, kinek székéhez a pápa tartósan →suffraganeus egyházmegyéket kapcsol (435. k.).  Megfelelője a bizánci szert-ban a →metropolita. - Az ~ jogállását a 4. sz-tól jellemezi, hogy nem mindenben elöljárója a tartomány mpp-einek, mégis bizonyos különleges jogokat élvezett, pl. a püspökválasztás megerősítése, a tartomány látogatása és bizonyos fokú felügyelete, a tartományi zsinat összehívása és a rajta való elnöklés. - Az ~ jogai 1973 óta elég mérsékeltek: 1) kormányzati hatalom terén a szuffragáneus egyhm-kben csak arra van illetékessége, amit a jog kifejezetten megenged a számára. Ennek alapja, hogy az ~i hatalom helyettesi jellegű, vagyis az egyik mpp. a másik fölött kormányzati hatalmat csak a legfőbb egyházi hatóság megbízásából gyakorolhat. Az ~ kormányzati illetékességei az alárendelt egyházmegyékben a következők: a) felügyelet a hit és az egyházfegyelem terén. A tapasztalt visszaéléseket a metropolita általában maga nem korrigálhatja, hanem értesítenie kell ezekről a római pápát (436. k.1. § 1). b) kánoni látogatás a szuffragáneus egyhm-ben, ha ezt annak főpásztora elmulasztotta, ám ilyenkor is szüksége van a Szentszék előzetes jóváhagyására (436. k.1. § 2). c) egyházmegyei kormányzó kijelölése a 421. k. 2. §-a és a 425. k. 3. §-a szerint. d) a Szentszéktől kapott különleges megbízatások. Tartalmukat a részleges jog határozza meg (436. k. 2. §). - 2) Az ~ tiszteleti jogai többnyire lit. jellegűek: a) főpapi funkciók végzésére a metropolita tartománya minden tp-ában jogosult, mégpedig olyan ünnepélyességgel, mint a mpp. a saját egyhm-jében. A tart-ban lévő szegyh-akban a metropolita ilyen ünnepi szertartást akkor végez megengedetten, ha előtte értesíti a helyi mpp-öt (426. k. 3. §). b) →pallium kérése és viselése. - Mo-on Szt István korától ~ az esztergomi és a  kalocsai, 1803-tól az egri, 1993-tól  a veszprémi mpp. →prímás    E.P.

Erdő 1991: 260.