🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Érsek
következő 🡲

Érsek Mária Dorottya, SzTT (Bethlenszentmiklós, Kis-Küküllő vm., 1923 [?]-): hitoktatónő. - 1943/44: Temesvárott tett fogadalmat. Bukarestben hitokt., a családvédelemben dolgozott. 1951. IV: amikor rtársait, Dewald Christint, Fenyvesi Mária Juditot és Reisner Friderika Hildegardot a rom. titkosszolg. letartóztatta, Ioana Neculita testvérrel együtt jelentkezett a bukaresti érsekségen, hogy folytatja az érsekség, az erdélyi egyhm-k és az ol. követség közti kapcsolat (hivatalosan illegálisnak minősített) fenntartását. Hazaárulás vádjával hamarosan őket is letartóztatták, Ioanát 12, ~et 10 é. börtönre ítélték. Büntetését Misleában, Nagyváradon, a bukaresti belügymin. pincéjében és Csíkszeredán pol. rabok közt töltötte. Szabadulása után Baróton rokonainál telepedett le. H.V.K.

Szim Irén Lívia SzTT közlése (1995. III. 8.)


Érsek Katalin M. Symphorosa, ASzFL (Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1914. ápr. 14.–Bp., 1949. febr. 13.): szerzetesnő. – Apja Sándor, anyja Mészáros Mária. Gimn. éretts. és ápolónőképző elvégzése után Bp-en 1936. II. 19: lépett a kongr-ba. 1938. VIII. 15: első, 1941. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. A →Szent Ferenc Kórházban gyógyszerész. r.k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.