Magyar Katolikus Lexikon > E > égőáldozat


égőáldozat, egészen elégő áldozat (héb. olah, az alah, 'felszáll' szóból; v. kalil, 'teljes', gör. holokauszt, lat. holocaustum): kézrátétel és vérrel való →meghintés után teljesen elégetett →áldozat, melynek füstje fölszállt az égbe. - A Papi törv-kv. (Lev 1,3-17) részletes utasításokat tartalmaz az áldozati állatra (szarvasmarha, kecske, juh, galamb), valamint az ~ bemutatásának szertartására vonatkozóan. A jeruzsálemi tp-ban minden nap bemutatták (→esti áldozat, →reggeli áldozat), ez volt a rendszeres, állandó áldozat. Magánáldozatként a gyermekágyas asszony (12,6-8), a leprás (14,10-31), a →nazir tisztulásáért (Szám 6,10-12) v. nemi tisztátalanság esetében (Lev 15,15.29) lehetett ~ot bemutatni. **

BL:281.