🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Éry
következő 🡲

Éry (1934-ig Éri) Emil (Marosvásárhely, Maros-Torda vm., 1893. júl. 22.–Bp., 1976. szept. 16.): tanár, középiskolai igazgató, a Magyar Cserkészszövetség országos parancsnoka. – Apja Márton (1865–1937) alispán. El. isk. Szekszárdon, középisk. a pécsi ciszt. és a szekszárdi áll. gimn. végezte. 1911: a József műegy., 1912: a bpi Tud.egy. bölcsész hallg-ja. 1914–18: a a harctereken a cs. és k. 44. gy.ezr. tisztje az orosz harctereken, 1916. VI. 16: Lopusznónál megsebesült. Fölépülése után pótzászlóaljnál kiképző, 1917 elejétől az orosz, az oláh és olasz harctereken harcolt, 1918: főhadnagyként szerelték le. – 1919: h. tanár, 1921: lat.-tört. szakos középisk. tanári okl. szerzett, 1923: a szekszárdi áll. gimn. r. tanára. 1924: az újpesti Könyves Kálmán gimn., 1928–38. a Bp. IX. ker. Fáy András gimn. 1938: a VIII. ker. Zrínyi Miklós gimn mb., 1940–1945. IX: kinev. ig-ja. – Bpi diák korában a Regnum Marianum csapatban ismerkedett meg a cserkészettel. 1913: Szekszárdon az áll. főgimn-ban szervezte meg az első vidéki cserkészcsapatot, a 40. sz. Szekszárdi cserkészek csapatát. Cserkészei az I. vh. alatt a Kisegítő Katonai Kórházban segítettek és adományokat gyűjtöttek. Újpestre költözése után 1924: orsz. vezetőtiszth., és orsz. ellenőrzőh.-ként irányította a táborozásokat. 1927: a Hárshegyi Cserkészparkban megtartott 1. őrsvez. tábor vez-je; 7 tisztképző tábor parancsnoka. 1928: az Üröm–Pomáz közötti cserkészjáték egyik küzdőfél parancsnoka. 1932: a kisfiú albiz. vez-je. 1933. VIII. 1–15: a IV. →gödöllői dzsembori kisfiútábor parancsnoka. 1938: orsz. üv. elnök, a cserkészet mindenese. 1942–44: orsz. parancsnok. 1945: mint ilyet a Népbíróság igazolta, s a gimn. ig-jának meghagyta; a →Magyar Cserkészszövetség igazoló biz-a Färber és társai nem igazolták. 1945. IX. 28: a pol. rendőrség (PRO) őrizetbe vette, majd →Buda-Délre internálta azzal a váddal, hogy fasiszta szellemben nevelte az ifj-ot. 1946. VII: a Népbíróságok Orsz. Tanácsa azzal a váddal, hogy a Cserkészszöv. zsidótlanítását 1940: a min. rendeleten túlmenő szigorral hajtotta végre, 4 évre ítélte, amit 1949: a perújrafölvételen az 1 év 9 hónapra csökkentett (ennyi volt az addig kitöltött büntetése). Innen szabadulva később ismét letartóztatták, ügyét →Temesy Győző cserkészvezetővel kapcsolták össze, „népellenes bűntett miatt” el is ítélték, ezért 1949. XII. 17-ig börtönbüntetését töltötte. Nem taníthatott, 1950–52: a Fűtő és Tűzhelyszerelő Váll., majd az Ált. Épületlakatos Ipari Váll. s.munkása. 1952–62: nyugdíjazásáig az Egyesült Izzó betanított munkása. 1994. I: a Legfelsőbb Bíróság a vádak alól „bűncselekmény hiányában” fölmentette. Síremléke a rákoskeresztúri új köztemetőben (79/III. parcella, 1. sor, 54.) emléktáblája a Fáy András Közlekedésgépészeti Műsz. Szakközépisk. 1. em. folyosóján (IX., Mester utca 60-62). – Írásai: Fiatal m-ság. Eszmék és elszánások. Bp. 1930. [s.v. Éri]; A Csodaszarvas jamboreeja. Uo., 1934. (Különleges összejövetelek). – Bevezette: Szomori János, ifj.: Medve-őrs Bulgáriában. [Bev.] Papp Gyulával. (Uo., 1942) – Közrem. Cserkészvezetői próbáztatás kiskátéja. Szerk. Sztrilich Pál. (Bp., 1935) – M: A bpi VIII. ker. m. kir. áll. Zrinyi Miklós gimn. évkve az 1939/4019–43/44. isk. évről. Szerk. 15 füz. Bp., 1940–1944. – A magyar Szentkorona ... és én. + Marczell Mihály: Milyennek kell lenni a m. férfinek? Bp., 1941. (M. férfi-cserkészek 1940–41. évi nemzetnev. előadássorozata 1/2.) – A bpi Kiscserkész havilap 1934. II. 15: fel. szerk. és 1934. II. 15.–V. 15: kiadója. Bo.J.–Fe.Má.–88

MTC 1928–44.– Barthos–Csetri 1923:190. – Barthos-Csetri–Luttor 1931:176. – A 44. gy.ezr. tört. Bp., [1938] – Jámbor 1942:121. – M. Nemz. 1945. IX. 29.; 1946. I. 1., VIII. 10. – Értesítők IV: B1125–29. – Mo-i sajtóbibliogr. 1921–1944. 2010:3251.