Magyar Katolikus Lexikon > E > Érdy-kódex


Érdy-kódex: 16. századi magyar →nyelvemlék, a →Karthauzi Névtelen egész évre szóló szentlecke és evangéliumi perikópa-fordításainak, prédikációnak s az egyházi év 90 főbb szentje legendáinak gyűjteménye. - Használhatták egyéni olvasásra éppúgy, mint fölolvasásra kisebb közösségek számára v. prédikációk forrásául. - A gyűjtemény 1524-27: készült, vsz a lövöldi karthauzi ktorban. A kódex Nagyszombatban bukkant föl a 19. sz. elején, ahová a tör. elől menekülő apácák vitték. Az ~ nevet első ismertetőjéről, Érdy János múz-őrről kapta. Őrzési helye az OSZK, jelzete: MNy. 9. - Az ~ csonka, a →Proprium de tempore a →farsang vasárnapjával megszakad, a →Proprium de sanctis teljes. A kódex korabeli füzetszámozása folyamatos, tehát eleve csonkán kötötték be. Ennek ellentmondani látszanak a kódexben nem szereplő f-ekre vonatkozó utalások (Szt Tamás napján pl. húsvét nyolcadához irányítja az olvasót evang-ért). Magyarázatot erre csak a Névtelen munkamódszere adhat: a sok éven át gondosan gyűjtött anyag másolását nem időrendben végezte, hanem a f-eket egymással párhuzamosan készíthette, egy segítőtársat, a „második kezet” is bevonva a tisztázásba. Ismeretlen okból azonban megszakadhatott a munka, s a mű félkészen került bekötésre. - A De tempore 1. f-e a vasárnapi →epistolák. A 23 perikópafordítást hosszú, tartalmas szentbeszéd követi. A 2. f. az evang-ok →posztillával. A szentekről szól az ~ kb 4/5 része. Cs.G.K.-M.E.

Kiadása: Nyelvemléktár IV-V. köt. Közre bocsátotta Volf György. Bp., 1876. - A Néma barát megszólal. Válogatás a Karthauzi Névtelen beszédeiből. Vál., s.a.r, jegyzetelte Madas Edit. Bp., 1985. (Magyar hírmondó)