Magyar Katolikus Lexikon > D > demokratizálódás az Egyházban


demokratizálódás az Egyházban: az Egyház vezetőinek és híveinek kapcsolatát kívánja megújítani a híveknek a döntések és a végrehajtás folyamatába való bevonásával. A →demokratizálódás pol. fogalom, ezért azt csak a kinyilatkoztatás keretei között alkalmazhatjuk az Egyh. életében. Mivel Krisztus is használt pol. fogalmakat tanítása jellemzésére (pl. kir-nak mondta magát, egyetemes értelemben: Jn 18,36-37), ezért indokolt, hogy keressük egy-egy pol. fogalom egyh. vetületét. A kat. Egyh-ban a kinyilatkoztatás alapján a ppi és papi hatalom eredete Krisztus megbízásának továbbadása a hierarchia által. Ezért a p., pp. és pap lelki hatalmát nem a nép megbízásából kapja, még akkor sem, ha az ókorban pl. a pp. kijelölésében nagy szerepe volt a hívő nép választásának. Lelki hatalmát az új pp. ekkor is a hierarchiától kapta a fölsztelés által. A hatalom eredetének kérdésében nem képzelhető el ~, ahogy ezt a II. →Vatikáni Zsinat meg is erősítette (Lumen Gentium 10). A hatalom gyakorlásának módjában teol-ilag is indokolt a demokratizálódás, vagyis a döntések előkészítésében és végrehajtásában a papság és a hívő nép véleményének meghallgatása és segítő együttműködése. A krisztusi hatalom gyakorlásában semmiképp nem indokolt a zsarnoki erőszakoskodás. Krisztus figyelmeztette erre apostolait: „Aki első akar lenni, legyen a többiek szolgája” (Mt 20,27). Így a ~ kat. Egyh-unk törekvése is lehet a szolg. szellemében. Az intézkedések végrehajtása is közös megegyezéssel biztosítható jobban. Az Egyh. életének kezdeti szakaszában a kollegiális (szinodális) vezetés élő gyakorlat volt. Később a világi csoportok hatalmi harcai miatt, sokszor az akkori társad. hatására egyre inkább hierarchikus-monarchikus vezetési modell vált uralkodóvá. A II. Vat. Zsin. kimondta, hogy minden megkeresztelt részesül Krisztus papi-királyi-próf. hivatásából, uakkor a szolgálati papság lényegileg és nemcsak fokozatilag különbözik a hívek ált. papságától. Ám mivel a kettő egymásra utalt, az együttműködésnek minden szinten meg kell valósulnia a fszt. papság és a hívek között; a p. és a pp-ök között; az egyetemes zsin. és a ppi szinódus, a pp. és papjai között: az egyhm. szinódus, a papi szenátus, ill. a lelkipásztori tanács, a papság és a hívek között; a egyhközs. képviselőtestület, világiak tanácsa stb. A jövő Egyh-ának föladata, hogy felelősségvállalást biztosítson minden hívőnek, sőt bevonja a döntések előkészítésébe, ellenőrzésébe is. Az →Egyházi Törvénykönyv a 208-231. kánonokban rögzíti a hívők jogait és kötelességeit. Ezek a kánonok már nagymértékben az Egyh. demokratizálásának szellemében készültek. Cs.I.-L.V.