demokratizálódás: törekvés kezdetben a törvény előtti egyenlőségre, majd a választójognak az általánosság és egyenlőség elve alapján való kiterjesztésére, ma a lakosságnak az állam eddig nem demokratikusan fölépített területein közvetlen v. közvetett részvételére (a képviseleti demokráciára). - 1. Az állam ~a mindenekelőtt a törvényhozásra terjed ki. A népakarat kifejezője a képviseleti demokrácia, amely átfogja az áll. élet minden ter-ét (községi, területi és környezetvédelmi jog). Magába foglalja azt a törekvést, hogy kinev. tisztviselők helyett választott vez-k, egyszemélyi döntésre épülő szervek helyett társas szervek kormányozzanak, s hogy központosítás helyett kiépüljön az önkormányzat. - 2. A társadalom ~a: a döntési jog egyre inkább átkerül az áll. intézményektől a helyi szervezetekhez, egyh-akhoz, gazd. váll-okhoz, sőt még a tud., okt. és műv. intézmények, kórházak, családok is részesednek ebből. A ~ elsősorban a pol. demokráciának mint kormányzási formának kiterjesztését jelenti az említett ter-ekre. Ennek eredménye lehet a társad. „jogszerűsödése”, melynek keretében immár a demokrácia lesz a társad. törvényes rendező elve. - A ~ magába foglalja a nyilvánosság megteremtését. A demokráciában az áll. és az intézmények minden ténykedésének alapvetően a nyilvánosság színe előtt kell végbemennie, mert az áll. döntései csak így ismerhetők meg, ellenőrizhetők és irányíthatók. A ~ nem „kész tény”, hanem szociáletikai fölhívás, amely áthatja az emberek gondolatvilágát és viselkedését. Ennek a közjóra irányuló törekvésnek keresztény gyökerei vannak; gondoljunk a szubszidiaritásra (a kisegítés-elvre), az emberi személy középponti értékére, a testvériesség, a szolidaritás, a türelem, a bizalom alapkészségére. A szekularizált társad-ban fönnáll a veszély, hogy erről a ker. eredetről sokan megfeledkeznek, ezért nem mondhatunk le arról, hogy - sokszínű környezetben - a maga radikalitásában mutassuk be a ker. üzenetet. Cs.I-L.V.