Dunaiszky Lőrinc (Libetbánya, Zólyom vm., 1784. júl. 15.-Pest, 1835.[?] febr. 5.): szobrász. - Bécsi akad. tanulm-ai után 1809: Pesten megnyitotta műhelyét, amely 1865-ig családi vállalkozásként működött. Főleg síremlékeket készítettek, de számos oltár, szószék és faragott belsőépítészeti elem is kikerült műhelyükből. A ~ család legtehetségesebb szobrászegyénisége eredményesen egyesítette munkáiban a klasszicizmus formai jellegzetességeit az akadémizmussal. - Fm: 1811: Bp-Terézváros, a plébtp. homlokzatán Szt Teréz szobra; 1814-18: Bp-Krisztinaváros plébtp., Ker. Szt János, Szt Jeromos, Szt Adalbert, Szt Gellért, Szt Borbála, Alexandriai Szt Katalin, Szt Teréz és Szt Krisztina festett faszobrai; 1818: Szob, r.k. tp., főoltár; 1819-22: Jászberény, r.k. tp., szószék; 1820: Bp-Józsefváros, a plébtp. attikáján Szt József szobra; 1822: Békéscsaba, az ev. tp. főoltára; 1822-26: Iharosberény, r.k. tp., tabernákulum. 88

ML I:570. (†1833) - Műv-tört. Ért. 1972:15. (Pusztai Lajos: ~)