Magyar Katolikus Lexikon > C > csíksomlyói beszéd


csíksomlyói beszéd: Márton Áron püspök 1946 pünkösd vasárnapi beszéde, melyben figyelmeztette a győztes hatalmak vezetőit, milyen következményekkel járna, ha az új békeszerződések is a versailles-i békerendszerhez hasonlóan az erkölcsi követelményekkel és a politikai bölcsességgel ellentétes szellemben és föltételekkel köttetnének meg. Idézte a fr. Cratry abbé Lengyo. 2. fölosztása utáni ítéletét: „Európa Lengyelország fölosztása óta a halálos bűn állapotában van” - majd igazságot kért nemzetének: „Az egymásra következő két háború mérhetetlen pusztításai arra engednek következtetni, hogy Európát valóban a saját bűnei verik. S nyomhatja Európa lelkiismeretét a mi nemzetünk sorsa is. Nemzetünket a múlt háború után 4 országra osztották szét. Sok szenvedés, amit ennek a népnek azóta magára kellett vennie, ennek a hatalmi intézkedésnek a következménye. Tudjuk, hogy a népek nagy családjával szemben elhanyagolható, sőt elpusztítható mennyiség vagyunk, de a kis népek nagy szövetségese a mégsértett erkölcsi rend, és ez bosszút állhat értünk is. - Szabad emberhez és szabad néphez méltó életet kívánunk élni, mert ehhez Isten-adta jogunk van. Kicsiny nép vagyunk, de kicsinységünk ellenére is a tartós békére vágyakozunk és az új rend fölépítésére készülő népek családjának hasznos tagjai kívánunk lenni. A múltkori békeszerzésnél az önrendelkezés jogán számos népnek tették lehetővé, hogy fajtestvéreivel együtt egy államban éljen; tőlünk ezt a jogot megtagadták. Igazságunk tudatában és a változatlan természeti és isteni törvények alapján kérjük azokat, akiknek fölöttünk hatalma van - minden hatalom onnan fölülről adatott! -, ne feszítsétek népünket egy újabb ítélettel a régi keresztre.” - Az új keresztrefeszítés 1947. II. 10: a →párizsi békében bekövetkezett. Ko.I.