Magyar Katolikus Lexikon > C > cancellus


cancellus (lat. cancelli, 'rács'): fából, fémből vagy kőből készült térelválasztó rács. - A megsztelt helyeket, pl. a tp. sztélyét, ill. tömeg jelenlétében a pp. v. a p. helyét határolja körül. Pápai fogadásokon a Szt Péter-baz-ban és kint a téren fa-~sal jelölik ki a résztvevők helyét. Tp-on belül díszes ~ok határolták a keresztelőkpnát, a sztélyt és a mellékoltárokat. →áldoztatórács, →balusztrád, →ikonosztáz, →szentélyrekesztő **

LThK II:913. - Onasch 1980:68.