Magyar Katolikus Lexikon > C > céhlámpa


céhlámpa: bádogból készült négy v. hatszögletű, üvegezett, hosszúnyelű, hordozható lámpa, amelynek a tetejét rendszerint a →céh jelvénye v. néha csak kereszt, esetleg a mesterség nevének vésete díszítette. A céhek ált. 4 v. 6 egyforma ~t csináltattak (néha 2 készletet is), és elsősorban tagjaik temetésén, halottkíséréskor, esetleg körmeneteken v. fölvonulásokon használták. Ilyenkor gyertya égett bennük. - A ~kat v. a padokhoz, v. a falra rögzített vasbilincsekben, v. külön erre a célra készített állványban tartották a tp-ban; gondozásuk a sekrestyés feladata volt a céh által fizetett bizonyos összegért. A temetési ~k használata leginkább a Dunántúlon terjedt el. Bár a halottakért való világítás kat. szokásnak tekinthető, a Dunántúlon a prot. céhek is égő gyertyás ~kkal kísérték halottaikat. Az ő lámpáik csak annyiban különböztek, hogy a kat-okén a céhcímer fölött rendszerint kereszt volt, a prot-okén csillag. N.P.

Nagybákay 1971:127.