Magyar Katolikus Lexikon > C > Csesznek


Csesznek, Veszprém m.: 1. Várát, mely a Veszprém-Győr utat védte, a tatárdúlás (1241-42) után a Bana nb. Csesznekiek építették. 1281: említik először. 1300 u. a Csák nemzetségé, majd kir. vár, 1392: a Garay család kapta meg, ezután a Szapolyaiak, majd Török Bálint birtokolta. 1552: Veszprém elestével végvár lett, kir. őrséggel. 1594: Győr bevételének hírére őrsége elhagyta, de 1598: visszafoglalták. Bocskai és Bethlen hadai is megszállták. Később az Esterházy családé lett. A Wesselényi-féle összeesküvés után cs. őrséget kapott, a kurucok többször elfoglalták, 1711 u. elvesztette hadi jelentőségét. 1820 k. leégett és pusztulásnak indult. Szabálytalan alaprajzú, külső és belső várból álló hegyi vár volt. Jelentős romjai állnak. - 2. plébánia a veszprémi egyhm. zirci esp. ker-ében. 1237: Cezneyc. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1872: alapították újra. Mai Kisboldogassz. tp-át 1850: építették. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1910: m.; 1940: m., ném. - 47,4 cm átmérőjű kisebbik harangja a 15-16. sz. fordulóján készülhetett. 1793: a várkpnából hozták le és 1826-ig fa haranglábon volt. A helyi hagyomány szerint az Olaszfalu határában levő Veim pusztán találták meg. Szép, minuszkulás fölirata, melynek szóközeit 2-2 rozetta díszíti, német: HILF GOTT MARIA BERATOI, 'Isten, segíts, Mária, adj tanácsot'. - Filiája 1984: Bakonyszentkirály. - Plébánosai: Fazekas János, 1880: Szarka Antal, 1886: Mátzer András, 1888: Matkovits Antal, 1909: Rády István, 1910: Bartha István, 1918: Hevesy István, 1923: Horváth Tódor, 1941: Szíjártó Antal, 1956: Illés Pál, 1965: Németh Pál, 1966: Oross István. - Lakói 1910: 610 r.k., 9. ev., 245 ref., 26 izr., össz. 890; 1940: 655 r.k., 12 ev., 198 ref., 17 izr., össz. 882; 1948: 656 r.k., össz. 882; 1983: 560 r.k., össz. 683; 1990: össz. 626. Oross István-Bá.B.-P.P.

1. MEN:175. - Fügedi 1977:117. - Kiss 1984:465. - 2. Gerecze II:1005. - VEN 1975:282; 1992:118. - Patay 1983.