🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > Csepel-sziget
következő 🡲

Csepel-sziget: a Duna legnagyobb magyarországi szigete. - Hossza 48 km, szélessége átlag 6-8 km, ter-e 257 km², 1-2 m-rel emelkedik a Duna vízszintje (tszf. 93-96 m) fölé. 1019: Csepel. A kk-ban nem tartozott a vm. szervezetbe, külön kir., kirnéi uradalmi igazg. alatt állt, de voltak ter-én nemzetségi, magánföldesúri birtokok is. - Egyházilag a veszprémi egyhm. szentendrei esp. ker-ébe tartozott. →Csőt monostora prem. volt, a →Szent Ábrahám monostor ismeretlen rendű volt. Ennek szerz-ei 1212: megtagadták a tizedet a veszprémi pp-től, amiért az a p-hoz fordult. Ez az első adat a ~i, kir. alapítású egyh-ak és a veszprémi pp. közötti, 1 évszázados viszályra. 1279: a budai zsin. kinyilvánította, hogy Lodomér esztergomi érs. a p. akaratából és a kir. jóváhagyásával Mo. prímása. Megerősödött a kir. alapítású egyh-ak plnosainak ellenállása a veszprémi pp-kel szemben, az engedetlen papokat 1297: Lodomér, 1309: Tamás érs. kiközösítette. A p-i tizedszedők 1332-37: az esztergomi főegyhm. címszó alatt írták össze ~ kir. alapítású pléb-it: Szentmárton, Szentmiklós, Szentmihály, Tököl. Fölsorolták Szentendre, Örs (Óbuda v. Buda), Maros, Verőce és Vác pléb-it, melyek eszerint szintén kir. alapításúak voltak. 1308-47: Szt István vt. tp-a volt Becse falunak. - 1541: Buda tör. kézre jutása után a törökök a →budai szandzsák keretében Kuvini náhije néven megtartották a ~ igazgatási különállását. Közp-ja a 16-17. sz: Ráckeve, ahol a g. kel. közösség a ref. idején is egy darabig megmaradt. 1686: a tör. kiűzése után ~ a veszprémi egyhm. része, 1777: az újonnan alapított székesfehérvári ppségé lett. Ho.L.

Bakács 1982.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.