Magyar Katolikus Lexikon > C > Csík szék


Csík szék: közigazgatási terület Erdélyben az Olt folyó vidékén Csík (Al- és Felcsík), a Marosén Gyergyó, a Feketeügybe ömlő Kászon vize vidékén Kászon kistájon 5064 km²-en. - Határai: Torda vm. és Beszterce vidék, Moldva, Kézdi szék és Felső-Fehér vm., Udvarhely szék és ennek Bardóc fiúszéke. - Azon hazai történetírók szerint, akik tagadják a székelyek hun eredetét, ~ lakói a 11. sz. elején Biharból, a Berettyó és Szamos közéről telepedtek a Csíki medencébe, ahol a határt védték a besenyők, az úzok, a 13. sz: a kunok és a tatárok, majd a törökök és a moldvaiak ellen, hiszen a Tölgyesi-, Békás- és Gyimesi-szoroson át jelentős keresk. utak vezettek. - ~ legrégibb írásos említése I. Károly Róbert 1324: kelt okl-e, melyben 9 magvaszakadt kászoni személy jószágait eladományozta. 1332-37: a →pápai tizedjegyzékben ~ számos községe szerepelt, 1406: az Olt medrének szabályozásáról s a papi bíráskodásról maradt emlék. 1442: Hunyadi János 32 konfrátert rendelt a somlyói zárda mellé, 1462: Mátyás kir. adott szabadalomlevelet Kászon széknek. 1553. IX. 21-25: moldvai csapatok dúlták Felcsíkot és Somlyót, s Lázár Bernárdot és több szerzetest elhurcoltak. ~ székelyei 1559: János Zsigmond hadai ellen Nagyerdőn megvédték róm. kat. hitüket, ennek emlékére tartják azóta is pünkösd szombatján a →csíksomlyói búcsút. 1562. V: ~ népe részt vett a Balassa Menyhért szította székely fölkelésben; következményeként megszűnt az osztályok közötti jogegyenlőség, s csak a főemberek élhettek a nemesség jogaival. 1594. II: ~ tiltakozott az ellen, hogy Báthori Zsigmond szakítson a portával, amiért 1600. IX: Basta cs. generális végigpusztította. 1601 őszén Székely Mózes serege a császáriakat támogató szerz-ek közül néhányat megölt, a ktort földúlta, ezután 1 szerz. maradt benne. 1626: Váradi János 7 szerz-sel népesítette be újra. Bethlen Gábor biztosította a r.k. vallás szabadságát, sőt vikáriust nevezett ki. Brandenburgi Katalin idején jezsuiták is letelepedtek Somlyón. 1661 nyarán Ali pasa budai vezére, Izmail pasa csapatai 26 falut és tp-ot fosztottak ki és gyújtottak föl, mivel ~ Apafi Mihály fejed-et nem akarta elismerni. 1694. II. 13-20: a Mirza kán vezette 1200 bucsáki tatár 5 napon át gyilkolt és fosztogatott Közép- és Alcsíkban, s 7077 fogollyal kivonulni készült, amikor →Nizet Ferenc OFM ellenállásra lelkesítette a somlyói ktorba menekülteket. Nyílt terepen megfutamították és kettéválasztották a tatárokat, s a kán fia vezette csapatot Xantus Benedek királybíró a Zsögödi-szorosnál szétverte. 1696: Illyés András pp. Somlyón szinodust tartott. 1700-tól Bákóban, Berládon és Jászvásárt ~ figyelőket tartott, hogy az újabb tatár betörés ne érje váratlanul. 1705: a kurucokat üldöző L. F. Graven cs. tábornok földúlta és kifosztotta a somlyói ktort, tp-ot és sírokat. 1707: K. L. d'Acton cs. ezredes garázdálkodott ~ben. II. Rákóczi Ferenc szabharca idején ~et a labancok 5 alkalommal dúlták végig. 1713: Mártonffi György pp. zsin-ot tartott, mely 13 cikkelybe foglalta határozatait (pl. tiltotta a húsvéthétfőn való vízbemerítést, a papok civil ruhaviseletét, elrendelte, hogy a kántorok m-ul énekeljenek stb.). 1718: éhínség, pestis, s szinte az összes marhát kiirtó vész pusztított. 1763: a →székely határőrvidék szervezésekor a közszékelyek a katonáskodással a jobbágyi terhektől való szabadulást várták. Ebben csalódva a toborzás elől a havasokba menekültek, megtorlásul a cs. katonaság családtagjaikat otthonaikból kiűzte. A Madéfalvára tanácskozásra hívott székelyeket, akik az uralkodónak írt kérvényükben az erőszakoskodás megszüntetését kérték, 1764. I. 6: éjjel Bukow cs. tiszt parancsára ágyútűzzel fogadták, s a Madéfalván alvókat megölték. A →siculicidium áldozatainak emlékkövét II. József látogatása előtt elpusztították. A csíki 1. székely határőrezred megszervezésekor 4982 családfőt írtak össze. Akik nem akartak határőrként szolgálni, Moldvába menekültek, legtöbbször papok vezetésével. E több éven át tartó menekülést az aulikus tört-írás székely kivándorlásnak nevezte. Az 1. székely határőrezred ~ székhelyén, Csíkszeredában állomásozott, ott volt a törzse a székely huszárezrednek is. A m-moldvai-török határ rendezése után a csíki határőrezred kapta a visszaítélt havasokat (kb. 62.000 holdat) mint közvagyont. 1770-72: a pestisjárvány ~ lakosságának 1/3-át elpusztította. - II. József közig. átszervezésekor ~et Udvarhely megye néven egyesítették Udvarhely székkel, de a cs. halála után visszaállt az eredeti állapot. 1788-89: a török elleni, majd a napóleoni háborúkban vettek részt a csíki határőrök. ~ első ismert címere I. Ferenc kir. 1793. X. 2: kelt levelén látható. 1799: a rastatti kongresszuson a csíki huszárokkal koncoltatták föl a fr. követeket. 1848-49: a szabharcban 20.000 katonával vettek részt, amiért 2 vezetőjüket fölakasztották, 23-at bebörtönöztek. - 1851. I. 22: a székely határőrvidéket föloszlatták, ter-ét a marosvásárhelyi és brassói vidék között osztották szét. 1867: a kiegyezéssel visszaállított alkotmányossággal 4 királybíróság a gyergyói 3, a felcsíki 3, az alcsíki 2 és a kászoni 1 dulósággal (szolgabírósággal) kapta vissza önkormányzatát. A közig-tól elkülönítve a királybíró elnökletével 6 bíró, alsó fokon 3 egyes bíró ítélkezett. Az erdélyi ogy-en ~et 2, 1867 u. 3, majd 4 követ képviselte. Az 1876:33. tc. azonos ter-en →Csík vármegyévé szervezte. - Járásai 1869: központi (székhelye: Csíksomlyó), csíkszentmártoni, kászoni (székhelye: Kászonaltiz), szépvízi, karcfalvi, gyergyószentmiklósi, gyergyótölgyesi. Székhelye Csíkszereda. Lakói 1850: 92.449, 1869: 107.285 (ebből Csíkszereda kir. mezőváros 1247). T.E.

Orbán II:1. - Benkő Károly: Csík-, Gyergyó- és Kászon- szék leírása. Kolozsvár, 1853. - Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazd. és közművelődési állapota. Bp., 1870. - Józsa Sándor: Csík vm. földr-a. Ditró, 1886. - Csíki Füzetek 1894-1896. (Szerk. Vitos Mózes) - Görög Joachim: A Csík-Gyergyó és a székely nevek eredete. Gyergyószentmiklós, 1914. - Ferencz Béla: Csík vm. monográfiája. Csíkszereda, 1935. - Endes Miklós: Csík-Gyergyó- és Kászonszék földje s népe tört. Bp., 1938.