Comte, Auguste (Montpellier, Fro., 1798. jan. 19.-Párizs, 1857. szept. 5.): filozófus, a szociológia tudományának megalapítója, Saint-Simon tanítványa. - 1832-45: a párizsi Polytechnican tanított; tanait 1826-tól nyilvános előadásokon adta elő; 1848-tól követői támogatásaiból élt, akik szinte vallásos hódolattal tisztelték. ~ adott tud. jelleget a szociológiának, s a tud. neve is tőle származik. A →pozitivizmus fő képviselőjének is ~-ot tekinthetjük, amit az ún. „három stádium törvényé”-vel igyekezett megalapozni. Szerinte a tudomány teol. és metafizikai stádiumát ( a termfölötti, ill. absztrakt világmagyarázatot) el kell választani a konkrét tud. kutatás pozitivizmusától. ~ számára a pozitivizmus a kísérletileg megállapítható jelenségekkel való foglalkozás módszerét jelenti, melynek során magát a kísérletet is szűk, szenzualista értelemben kell felfogni. ~ munkásságának jelentőségét minden metafizika-ellenessége dacára a modern tudományfogalom fejlődésében nem lehet elvitatni. Az ált. és komplex tud-ok osztályozásával és fejlődési rendjének bemutatásával hatott a későbbi korokban is. E fejlődésben valamennyi fokozat föltételezi az előző fokozatot, míg végül a fejlődés a szociológiában éri el csúcspontját. Szerinte az állandó és maradandó összefüggések fölismerése a törv-ekhez, majd a tények és új jelenségek előre látásához, ill. megelőzéséhez vezet. 1845-től ~ azon fáradozott, hogy korábbi gondolatai alapján valamiféle pozitivista vallást építsen ki, melynek legfőbb lénye maga az emberiség. - M: Sociálphilosophiai értekezései. Ford. Kun Sámuel. 4-5 füzet. Bp., 1901, 1904. (Positivista kvt. 4., 5.) - A pozitív szellem. Két értekezés. Ford. utószó és jegyz. Berényi Gábor. Bp., 1979. B.P.

LThK III:30. - VIL II:315.