Magyar Katolikus Lexikon > C > Ciprus


Ciprus: sziget a Földközi-tenger keleti részén. - Kr. e. 1200-ig Alasziá, majd Küprosz, 'Rézsziget' a neve. Ter-e 9251 km², főv-a Nicosia. Lakossága 1989: 695.000, ebből 556.400 gör., 129.600 tör. - A Szentírásban a Ter 10,4: és a 1Krón 1,7: Jáván fia, vagyis a gör. szg-ek egyike. Lakói a kittimek. A ~ név a 2Mak 10,13: fordul elő először. Akkoriban a Ptolemaioszok birod-ához tartozott. Kr. e. 168: átmenetileg IV. Antiokhosz Epiphánész birtoka, 58: a róm-ak foglalták el. Először cs., majd szenátori tart., prokonzul kormányozta (vö. ApCsel 13,4-12). Zsidók is laktak ~on (1Mak 15,15-23); innen származott Barnabás (ApCsel 4,36) és Mnázon (21,16). A kerség a Jeruzsálemből menekült hívők révén terjedt el (11,19). Első missz. útján Pál és Barnabás is meglátogatta (13,4-12), később Barnabás Márkot vitte magával, amikor ~ra hajózott (15,39). Két városát említik: Szalamiszt és Páfuszt. - A 12. sz-ig a K-Róm. birod. része. A keresztesháborúk idején Ny-i, 1489: velencei fennhatóság alatt állt. 1571: törökök foglalták el. 1878: ang. birtok, 1925: ang. koronagyarmat. 1960: független közt. Ekkor 571.564 lakosból 441.656 g.kel., 104.942 mohamedán, 3378 örmény, 2752 maronita, 18.836 anglikán, r.k. és egyéb. - A 13. sz: alapított maronita érsség székhelye Libanonban van. 1990: 10.000 h, 9 pb, 5 ep, 4 szp, 8 sz, 3 szn, 4 ni-e volt. **

LThK X:1446. - AP 1990:158. - EWYB 1993.I:891.