Magyar Katolikus Lexikon > C > Cörver


Cörver Elek, Szt Mária Magdolnáról nev., br., Piar (Torna, Torna vm., 1714. máj. 19.-Nyitra, 1747. jún. 4.): tanár. - C. Nepomuk János bátyja. 1731: lépett a r-be, 1733: Nyitrán, 1734-35: Pesten tanított 1735-37: Nagykárolyban tanult. Felsőbb tanulm-ait Rómában és Nápolyban végezte. 1738-43: itáliai tanulm-ai során ismerte meg Eduardo Corsini piar. prof. új termtud-os fölismeréseket is felhasználó, lényegében Leibniz és Wolff szellemében kialakított, ún. eklektikus filozófiáját (→eklekticizmus). Ennek okt-át 1743-45: kezdte meg a pesti piar. gimn-ra épült, általa kezdeményezett liceumi tagozaton. E bölcs. alapelveit mutatta be fil. műveiben. Kezdeményezése nyomán az eklektikus fil. nemcsak a piar. filozófusképzésre volt hatással, de a hazai akad. és az egy. fil-oktatására is. Mértani-földméréstani kézikv-e fontos szerepet töltött be a hazai felsőokt-ban. 1746 őszén ~ betegsége miatt Nyitrára került, ahol a r. növ-eit okt. - Fm: Philosophiae omnium recentissimae, quam experimentalem quidam vocant ac mechanicam, methodus totaque ratio summarie exposita. Pozsony, 1741. - Compendium elementorum geometriae practicae. Buda, 1746. - Selectae positiones universiae philosophiae. H.é.n. M.I.

Szinnyei II:119.

Cörver Nepomuk János, Isten Anyjáról nev., br., Piar (Torna, Torna vm., 1715. szept. 16.-Bécs, 1773. aug. 12.): tanár, tartományfőnök. - C. Elek öccse. 1731: lépett a r-be. 1734: Vácott, 1735-36: Pesten tanított, felsőbb tanulm-ait Rómában végezte. 1748-49: a konviktus ig-ja Nyitrán. 1751-56: Bécsben a m. rtart. ügyvivője, 1757-60: a m. rtart. főn-e. 1761: Pesten házfőn. Bécsben fr. nyelven kv-et írt a nemesifj. neveléséről. Rfőn-sége alatt megszilárdította a bátyja által kezdeményezett - s 1752: nyilvánossági jogot kapott - pesti piar. liceumi tagozatot, amelyben a Corsini-féle eklektikus filozófia (→eklekticizmus) oktatása folyt. A hazai közokt-ügy korszerűsítésének előmunkálatai során 1757: gimn. reformtantervet készített (Methodus instruendae juventutis apud Scholas Pias), amelyet a hazai piar. isk-kban bevezettetett. Ennek újszerűsége, hogy szerepet szánt a gimn-ban a m. nyelv okt-ának, de nem csupán a nemzetiségiek m-tanulását szorgalmazta, hanem a m. nyelvtan elsajátíttatását is minden tanulóval. A m. nyelv árnyalt, választékos és szabatos használatára eljuttatni a tanulókat - ez egészen új ped. elv volt akkor hazánkban. A reformtanterv a tört-okt. keretében nem a háborúk és hódítások tört-ét akarta megismertetni a tanulókkal, hanem a műveltség fejlődését, a tud-ok, műv-ek gyarapodását, az erkölcsök nemesedésének útjait. A számtan, az egyetemes és m. tört-földr. tanítását ucsak alapvetően fontosnak tartotta. A Cörver-féle piar. isk. reform jelentős hatással volt az 1777: kiadott →Ratio Educationisra. - Fm: Politique chrétienne a l'usage des jeunes princes et de la noblesse. Bécs, 1770. M.I.

Szinnyei II:120.