🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > boszniai püspökség
következő 🡲

boszniai püspökség, Bosenen, Bossenen, Bosnen, Boznen: a Szávától délre, a Boszna és a Sana folyók közötti területen vsz. a 12/13. század fordulóján alapított püspökség. - Alapítása és tört-e rendellenességeivel eltér a többi m. egyhm. tört-től. Pl. a ppség betöltése ( a kir. és a p. ellentéte miatt évtizedekkel megelőzhette az egyhm. létrehozását), határainak megállapítása, a tizedszedés jogáért viták a szomszédos szendrői és zágrábi pp-kel, stb. - Első említése 1203: Casamario Johannes p. követ tudósítása a →Boszniában létező egyetlen ppségről s a pp. haláláról (annak nevét nem említve). A ~ és a m. koronához tartozó Bosznia (Bosnyákorsz.) ter. soha nem volt azonos. Mivel Bosznia lakosságának többsége nem volt r.k., papsága nem lévén 1223 óta domonkosok (közűlük kerültek ki ~ első pp-ei) igyekeztek meggátolni a →bogumilok terjedését. A szerz-ek alkamasabbak voltak a térítésre mint az egyhm-s papok, de azokat csak részben pótolhatták. A térítőket nem a p., hanem a rfőn. küldte, ezért a pp. nem rendelkezhetett velük. II. András Ugrin kalocsai érs-nek (1219-41) ajándékozta örök időkre Boszniát, →Ozorát és →Sóföldet azzal a föltétellel, hogy keresztes hadat indítson a bogumilok ellen, akik elűzve István bánt 1232: a bogumil Matej Ninoszlávot tették a báni székbe. 1233: Kálmán hg. hadi sikerei miatt Ninoszláv időlegesen megtért, a domonkosoknak szegyh. építésére adományt tett és birtokot adott a ~nek. 1234: az újabb bogumil sikerek után 1237- Kálmán a bogumil →Halomföldet is elfoglalta, Blazsujban megkezdték a szegyh. építését. 1238. IV. 26-1239. XII. 11: megszervezte a székeskáptalant. IV. Béla 1239 k. a ~ birtokait a Valkó vmi diakóvári uradalommal egészítette ki. Vsz. azóta a ~ központja Bredóból Diakóvárra került, mely erdetileg a pécsi egyhm-hez tartozott. A ~ kezdetben Raguza, a balkáni m. befolyás növekedése következtében 1234: Kalocsa suffr-a. A kalocsai érs. erődöket építtetett a r.k. vallás védelmére, de a →tatárdulás visszafogta a terjeszkedést. 1248. III. 29: az ismét hűséget fogadó Ninoszlávnak IV. Ince p. megengedte a lit-ban  a szláv nyelv és a glagolita írás használatát. - Ninoszláv († 1250 k.) után a bogumilok erőszakos térítésével fölhagyó a m. bánok kora, gazd. virágkor következett. 1250 k. a domonkosokat ferencesek váltották föl, 1260 k. már boszniai vikariátusuk volt, s bár 1273: András pp. domonkos, az első két inkvizítort csak 1291: küldték a ~-be Szlavóniából. XXII. János 1327. VII. 1: megtiltotta a domonkosoknak, hogy inkvizítort küldjenek Boszniába, az tehát akkor már ferences missz. ter-nek számított. Mivel a Sztszék abból indult ki, hogy Bosznia eredetileg r.k. volt, s visszatéríteni kötelesség, ezért inkvizítorokat küldött, akik valójában késleltették a térítést. Ezt megsejtve VI. Kelemen 1345 k. megengedte, hogy a ~ tizedét a ferencesek szedjék s azt tp-ok építésére, javítására és fölszerelésére fordítsák, a boszniai pp-nek megtiltotta, hogy ez ügyben a Sztszéken kívül másutt pört kezdjen. - A 15. sz. elején a török támadások szétzilálták a ~ lazán kiépült szervezetét, 1436: Bosznia a szultán vazallusa lett, a pp. székhelyét Diakóvárra tette. 1463: Bosznia, 1482: Hercegovina török tart. lett, a kat. Egyh-at a török által meghagyott ferences ktorok képviselték. A török hódítás a szerz-ek helyzetét törvényesítette,  a pp., ha akarta volna se tudta volna érvényesíteni jogait. V. Pius 1571: Bonifác stagnói pp-öt bízta meg a ~ r.k. híveit ellátó boszna-argentinai OFM rtart. meglátogatásával. Ez volt az első →kánoni látogatás, a ferencesek tiltakoztak is ellene. - 1526-1600 és 1621-31: a ~ c.ppei mppök is voltak. A ~ jövedelmét döntő részbena m. kir. biztosította nem csupán adományozott jadavadalmakkal, hanem kir. tanácsi kinevezéssel is, ami 1600: évi 400 arany fizetéssel járt. Ez az összeg a 17. sz. közepére évi 100 arany segélyre zsugorodott. Mivel a c.pp-séget a m. kir-ok más egyhm.  javadalmakat már élvező egyh-iaknak adományozták, a c.ppök egyhm-jükben joghatóságot nem gyakorolhattak (hiszen azok ált. a török megszállta ter-en voltak). Bár a török 1436: szállta meg a ~t, a p. csak 1544: mentette föl a kinevezett János pp-öt helybenlakási kötelezettége alól. - Mivel a megszállást tartósnak hitték, X. Ince 1651 után a Száva-Dráva közti ter-et a belgrádi ppséghez csartolta, ami ellen III. Ferdinánd és Maravić Marián ap. adm. eredménytelenül tiltakozott. A 17. sz. végi visszafoglaló háborúban az egykori ~ egyh. élete áttekinthetetlenné vált. Bár az 1705: elhunyt I. Lipót a ~-t lelkiekben a zágrábi pp. joghatósága alá rendelte, 1706: Patacsics pp. Diakóvárt egyhm-i zsin-ot tartott, mely ellen a zágrábi pp. az udvarnál és  Sztszéknél tiltakozott. 1773. VII. 14: Mária Terézia kérésére XIV. Kelemen a ~-t a hasonló helyzetben lévő →szerémi püspökséggel →diakóvári püspökség néven egyesítette. - Pp-ei: ?-1203: névtelen, ?-1233: névtelen; 1233: Teutonicus János OP, 1238: Pósa, 1272: Roland, 1289: Tamás, Elek fia, 1301: Miklós, 1309: Gergely OESA, 1314: Guiszkard OSB, 1316: Szántói Benedek, 1317: Péter OP, 1336: Lőrinc, Loránd fia, 1348: Boniohannes de Campello, 1350: Szászországi Peregrin OFM, 1357: (Siklósi) Péter, 1376: Domonkos OP, 1383: Veréb György, 1387: Liszkai János, 1410: Szántói Lech Benedek, 1427: (Kusalyi) Jakcs Dénes, 1428: Bezza József, 1444: (Szekcsői) Herceg Rafael, 1451: Mihály, 1451: Gathali Fülöp, 1457: Tarkői Pál, 1458: Gergely, 1466: Lővei Benedek, 1486: Várdai Mátyás, 1489: Nagylucsei István, 1490: Baratin Lukács, 1493: Polnár Gábor OP, 1502: Keserű Mihály, 1525: Palisnyai György, 1530: Kovacsics Balázs, 1533: Gentilis Bernát, 1540: Skorovics Tamás, 1544: János, 1547: Tompa György, 1573: Matkovics Antal, 1588: Balicsevics Ferenc, 1579: Újlaky Lajos; (1600: Alajos?); 1603: Ergely Ferenc, 1610: Telegdy János, 1613: Balásfi Tamás, 1621: Sennyey István, 1623: Deáki László, 1623: Posgai János, 1625: Ivkovics Tamás OFM, 1631: Marnavics Tomkó János, 1633: Lucsics Jeromos OFM, 1635: Zucconi Vince gr., 1637: Marnavics Tamás, 1646: Maravics Marián OFMObs, 1660: Benlich Máté OFM, 1669: Pozsegai Miklós, 1702: Csernikovics Péter, 1703: Patacsics György, 1716: Bakics Péter, 1749: Tauszy Ferenc, 1751: Chiolnich József Antal, 1773: Kerticza Máté Ferenc, aki a VII.9: egyesített boszniai és szerémi egyhm. pp-eként az első diakóvári mpp. - A székeskáptalan 14. sz: már hiteleshely volt. 1469: a ppséggel együtt Diakóvárra költözött. 1498: hiteleshelyi joghatóságát az egész országra kiterjesztették. A török időkben elpusztult, 1773: Mária Terézia újraalapította. 1807: visszanyerte hiteleshely voltát az egyhm. területére. 88

Gams 1873:368. (1233 óta) -  Eubel I:142., II:122., III:152., IV:119. - Jerney 1855:39, 45. - EME VI:349 -Századok 1893:467. (Boszniai ppség Mo-on) - Fraknói 1895:328. - Hodinka Antal: Tanulmányok a djakóvári ppség tört-ből. Bp., 1898. - Margalits 1900. - Vanyó 1933:74.  Schem Jug.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.