🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > bilokáció
következő 🡲

bilokáció, bilocatio (a lat. bis ‘kettős’ és locatio ‘jelenlét’ szavakból): ugyanazon személy jelenléte egyszerre két helyen, és ennek észlelése. – Az egyik helyen →elragadtatást él a személy, ugyanakkor egy másik helyen jelenlévőnek és tevékenynek látják. Termtud. magyarázat nincs rá, a ~ a →rendkívüli kegyelem egyik megnyilvánulása. ~t jegyeztek föl többek Paduai Szt Antalról, Pió atyáról. **

LThK 1993. II:461.