Magyar Katolikus Lexikon > B > bibliai kéziratok


bibliai kéziratok: a Szentírás könyveinek (héb. ÓSz, gör. Ó- és ÚSz) a könyvnyomtatás előtti időben készült kézírásos másolatai. A más nyelveken készült kézírásos másolatok →szentírásfordítások. - I. A Szentírás héb. szövegeiről ránk maradt kz-okból B. Kennicot variánsgyűjteménye 650, G. B. de Rossié 1300 kz-ot dolgoz föl. Ezek megjelenése óta az ismert kz-ok száma sokasodott, elsősorban a sok töredékes kz. fölfedezése révén (→Geniza, →Kumrán). A hatalmas anyagot folyamatosan rendezik és földolgozzák. - A héb. kz-ok (P. Kuhle nyomán) a két fontos maszoréta iskolának megfelelően, amelyek más-más rendszer szerint látták el magánhangzókkal a korábban csak mássalhangzókkal írt szöveget, K-i (babilóniai) és Ny-i (palesztinai, különösen tibériási) csoportra oszthatók. A palesztinai csoport legjelentősebb kz-ai: a Mózes ben Áser tulajdonaként számon tartott Próféták kódexe (895-ből, Kairó, zsinagóga; ez a legrégibb keletű kz.) és Áron ben Mózes ben Áser Bibliája (930 tájáról; utoljára az egyik aleppói zsinagógában őrizték); a legutóbbi időkig ez számított a héb. ÓSz legrégibb teljes kézírásos másolatának, de az 1947-49-es palesztinai háborúban kb. egynegyede elpusztult (így pl. Mózes 5. kv-éből csak a MTörv utolsó 6 f-e maradt meg; s hiányzik több részlet a Jer-ből, s az Ám 8,12; Mik 5,1; Szof 3,20; Zak 9,17). A kz. ma Izr. állam tulajdona. Az aleppói-izraeli kódex szövegét a szentpétervári kvtár egyik kódexe is tartalmazza (1008-ból való, s jelenleg ez a Szentírás legrégibb teljes kz-os szövege). - A babilóniai csoportból a legfontosabb kz-ok: a pétervári Próféták kódexe (917-ből, babilóniai központozás, de tibériási maszóra), egy berlini kz. és a kairói genizában fölfedezett töredékek, amelyek különféle eu. és amerikai kvtárakba kerültek. - A legrégibb „klasszikus” kz-ok a 9. sz-ból valók, sok pedig még későbbről maradt fenn, így azok is, amelyek a Jakob ben Haijjim-féle textus receptus (Editio Bombergiana, Velence, 1524-25) alapjául szolgáltak. Mindemellett: a kairói genizából előkerült kz-ok jóval korábbiak, részben a 6-5. sz: nyúlnak vissza. A kz-ok közti eltérések nem számottevők (nagyobbrészt a vokalizmust és a maszórát értintik), így a kz-ok egybevetéséből nagy számuk ellenére sem lehet az ÓSz szövegkritikája szempontjából új eredményeket várni. Valamennyi kz. maszoréta szöveget ölel föl, amelynek mássalhangzó-állománya már Kr. u. 100 k. (ha ugyan nem előbb) rögződött. Az egyetlen nem maszoréta, hanem annál korábbi kz-nak a legutóbbi időkig a Nash-papirusz számított; ez a kis töredék a Kr. u. 1. v. 2. sz-ból, ill. más vélemény szerint még a Kr. e. évekből származik. Ezért olyan nagy a Kumránban fölfedezett kz-ok jelentősége. - II. Az ÚSz gör. kz-ai. Nincs még egy olyan ókori mű, amely annyi és oly régi kz-ban maradt volna fenn, mint a gör. ÚSz. E kz-okat anyaguk szerint papiruszokra és pergamenekre, írásformájuk szerint majuszkulás 'nagybetűs' és minuszkulás 'kisbetűs' töredékekre, ill. kódexekre osztják. Külön csoportot alkotnak a liturgikus célú →lekcionáriumok. - A ~ száma 1967: 5236, de azóta folytonosan gyarapodott; ebből 81 papirusz, 266 majuszkulás, 2754 minuszkulás és 2135 lekcionárium. A kz-ok közül nagyon kevés tartalmazza a teljes ÚSz-et; a legtöbbjük csak néhány kv-et foglal magában, v. töredék. - A mai számozási rendszert a 18. sz. első felében a svájci J. J. Wettstein alakította ki, később többen módosították. A majuszkulás ~-okat arab számok jelzik, melyek előtt egy 0 áll (01, 02 stb.); emellett a szokásos sziglák arra utalnak, hogy a kz. mennyire ismert, s hogy gör. v. lat. nyelvű-e (A=02, B=03). A minuszkulákat egyszerű arab számok jelzik; ha e számok előtt l áll, akkor a kz. lekcionárium. A papiruszok jele P, kitevővel (P1, P2 stb.). A teljes gör. úsz-i kz-anyag földolgozásával a münsteri egyetem 1959: e célra alapított intézete foglalkozik; az intézet vezetője, K. Aland. A legtöbb kz. viszonylag fiatal. Az első nagybetűs kz-nak (0189) egy a 2-3. sz-ból fennmaradt kis töredék számít (ApCsel 5,3-21); a legrégibb kisbetűs kz. (461; Leningrád) 835-ből való; a 9. sz-ból származik a minuszkulák királynője is (33; Párizs), mely egy evang. szöveget tartalmaz. A 20. sz: sok 2. v. 3. sz. papirusztöredék került elő.

- Az ÚSz legrégibb nagybetűs kz-ai: 1. Codex Vaticanus, 4. sz. (B=03): a teljes ÚSz, a Zsid 9,15-13,25, a pasztorális levelek, Filem és a Jel kivételével. A Vatikánban őrzik. - 2. Codex Sinaiticus, 4. sz. (S=01): a teljes ÚSz. 1844: fedezték föl a Sinai-fszg-en (Szt Katalin-kolostor); 1933 óta Londonban (British Museum) és Lipcsében őrzik (43 fólió az ÓSz-ből). - 3. Codex Alexandrinus, 5. sz. (A=02): a teljes ÚSz (Mt-, Jn-, 2Kor-ban hézagok); Londonban (British Museum) őrzik. - 4. Codex Ephraemi Rescriptus, 5. sz. (C=04): a teljes ÚSz (töredékes), Párizsban (Bibliothęque Nationale) őrzik. - 5.a. Codex Bezae Cantabrigensis (05): az evang-ok és az ApCsel. 1581: →Beza ajándékozta a cambridge-i egyetemnek. - b. Codex Claromontanus (06): Pál levelei. Párizsban (Bibliothęque Nationale) őrzik. - 6. Codex Washingtonianus I., 5. sz. (W=032): az evang-ok. Washingtonban őrzik. - 7. Codex Koridethi, 7-9. sz. (038): az evang-ok. Tifliszben van. - A papiruszok néhány évtizede éppoly jelentőssé váltak, mint a legfontosabb majuszkulás ~-ok. Terjedelmük kisebb, de korban sokszor megelőzik azokat. Különösen jelentős az a 46 db 400 előtti papirusz, amelyek közül 9 a Jn-t tartalmazza. Csak 1Tim és 2Tim nincs meg a papiruszokon, a Jn levelek és a Jak pedig csak 7. sz-iakon maradtak fönn. - Az ÚSz legrégibb papirusza a Manchesterben (John Rylands Library) őrzött kis Ryland-töredék (P52) a 2. sz. elejéről: Jn 18,31-33.37-38. A legfontosabb papiruszokat fő tulajdonosuk után Chester Beatty-papiruszoknak (London) hivják. Közülük az ÚSz-et tartalmazzák: 1. P45: 30 lapon töredékek a 4 evang-ból és az ApCsel-ből (3. sz.); 2. P46: Pál levelei (hézagosan és a 2Tessz, valamint a pásztorális levelek nélkül), 200 tájáról; Londonban, ill. Ann Arborban (USA, Michigan University); 3. P47: 10 lap egy kódexből, amely a Jel 9,10-17,2-t tartalmazza (3. sz.). Londonban őrzik. - Ezekhez járulnak a 20. sz. dereka táján fölfedezett papiruszok, fontossági sorrendben: 4. P66: Bodmer-papirusz II., jó állapotú kódex, 75 lapon a Jn 1,14-14,26-ot és a 14,27-21,9-ből való töredékek; a 35-38 lap (6,11-35) hiányzik. 200 tájáról v. valamivel későbbi időből származik, a Bodmer Library tulajdona (Cologny, Genf). - 5. P67: Barcelonai papirusz. Két kis töredék (Mt 3,9.15; és 5,20-22.25-28) 200 tájáról. Egyiptomból származik és Barcelonában van (Fundación San Lucas Evangelista). Az első evang-nak ez a legrégibb változata. - 6. P72: Bodmer-papirusz VII-VIII. Kánoni és apokrif, valamint teol. iratok gyűjteménye (Jud, 1Pt és 2Pt) a 3-4. sz-ból. - 7. P74: Bodmer-papirusz XVII. Az ApCsel-t és a Kat. leveleket tartalmazza, 7. sz. - 8. P75: Bodmer-papirusz XIV-XV. Eredetileg egyetlen kódexben a teljes Lk és Jn-evang-ot tartalmazta; ebből csaknem épen fönnmaradt: Lk 6,11-11,18; 22,4; Jn 1,1-11,45 (8,1-11 kivételével), töredékesen Lk 3,18-6,4; Jn 11,49-15,8. 200 táján keletkezett. - III. Az ÓSz gör. kz-ai. A LXX-nak ma több mint 1500 kz-a ismert. Jelzésük hasonló a gör. ÚSz-éhez. A legfontosabb kz-ok: Codex Vaticanus (a Ter 46,28-tól a teljes ÓSz), Codex Sinaiticus (hézagos), Codex Alexandrinus (hézagos), Codex Ephraemi Rescriptus (töredékek az egész ÓSz-ből). Továbbá: 1. Codex Ambrosianus (F), 5. sz.: Mózes 5 kv-e, Józs, Bir, Rut, Sám. Milánóban őrzik. - 2. Codex Marchalianus (Q), 7. sz.: a próféták. A Vatikán tulajdona. - 3. Codex Freer (W), 5. sz.: a MTörv-től Józs-ig. Washingtonban van. - 4. Codex Freer (W), 3. sz.: a kispróféták. Washingtonban van. - A Chester Beatty-papiruszok szintén tartalmaznak értékes töredékeket az ÓSz-ből: Ter (3. és 4. sz.); a Szám-tól a MTörv-ig (2. sz. első fele); Iz (3. sz.); Jer (2-3. sz.); Sir (4. sz.); Ez-Dán (vsz. a 3. sz. elejéről). Ezek közül a legtöbb jóval régebbi az ismert kz-oknál. - Mindazonáltal az ÓSz legrégibb kz-ainak különféle töredékek és a Kumránból előkerült tekercsek darabjai számítanak. Ezek közül néhány, időrendi sorrendben: Kr. e. 2. sz.: Greek-papirusz, töredékek a MTörv-ből; ez a LXX legrégibb ismert kz-a, a kumráni lelet előtt pedig a legrégibb bibliai kz. Manchesterben van (John Rylands Library). - Fuad-pupirusz: 3 töredék a Ter-ből. Kairóban van. - Kr. e. 1. sz.: a 4. kumráni barlangból előkerült papirusz, töredékek a Lev 2-5-ből; egy bőrtekercs töredékei a 4. kumráni barlangból, részletek a Szám-ból; egy bőrtekercs töredékei a 4. kumráni barlangból, Lev 26,2-17; papirusztöredékek a 7. kumráni barlangból, Kiv 28,4-7; Jer 43 skk. - Kr. u. 1. sz.: Dodekapropheton, pergamentekercs töredékei a júdeai pusztából. - Kr. u. 2. sz.: Antinoopolis-papirusz, 7: Zsolt 81,1-4; 82,4-9.16 skk. és a Bodleian Library (Oxford) papirusztöredékei: Zsolt 49,20 skk.; 50,1-3.7-21. - Kr. u. 3. sz.: Oxyrhynchus-papirusz: részletek a Ter-ből 4 lapon (Oxford Bodleian Library): Antinoopolis-papirusz 8, 9: sok részlet a Péld-ből, a Bölcs-ből és a Sir-ből. - Berlini Genezis papiruszkódex: Ter 1,16-35,8 30 lapon. A Kr. e. időből és a Kr. u. 1. sz-ból valók, zsidó eredetűek, a későbbiek keresztények. - Az 5. sz-tól a ~ száma megsokszorozódott. **

BL:161.