Magyar Katolikus Lexikon > B > bírói illetékesség


bírói illetékesség (lat. competentia): egy adott esetre nézve meglévő bírói hatalom. - A mai jog világosan megkülönbözteti a törvényhozói és a végrehajtói hatalomtól, s hangsúlyozza, hogy a bírói hatalom csak a határozat v. az ítélet meghozatalát előkészítő cselekményekre delegálható, de magára az ítélethozatalra nem (135.k. 3.§). Ám egy ügy eldöntéséhez nem elegendő, hogy valakinek általánosságban valamiféle bírói hatalma legyen. Az is szükséges, hogy az erre az esetre valamilyen alapon kiterjedjen. Egy bírói hatalommal rendelkező szerv egy konkrét ügyben különböző jogcímek alapján lehet illetékes. - Az általános szabályokon kívül a CIC a házassági perekben való illetékességre sajátos normát is közöl (1673.k.). Ha egy bíró e jogcímek egyike alapján sem illetékes az ügyben, akkor első fokon illetéktelensége viszonylagos (1407.k. 2.§). - A →felperes ahhoz a bírósághoz tartozik, amely az →alperes szempontjából illetékes. Ha az alperes ellen az ügyet több illetékes bíróság előtt is meg lehetne indítani, ezek közül a felperes választhat (1407.k. 3.§). - Az egyes illetékességi jogcímek: 1. Lakóhely címén (forum domicilii) ki-ki perbe fogható lakóhelyének, v. pótlakóhelyének (102.k.) bírósága előtt (1408.k.). A lakóhelynélküliek ellen (vö. 100.k.) annak a helynek a bírósága előtt lehet pert indítani, ahol éppen tartózkodnak (1409.k. 1.§). Akinek sem lakóhelye, sem pótlakóhelye, sem tartózkodási helye nem ismeretes (azaz megtalálhatatlan), azt - hacsak a törv. szerint más bíróság elé nem tartozik - a felperes (lakóhely szerint v. más jogcímen illetékes) bírósága előtt lehet perelni. - 2. A dolog fekvése címén (forum rei sitae) annak a helynek a bírósága illetékes, ahol a per tárgyát képező dolog található, feltéve, hogy a kereset a dologra irányul, v. ha birtokelvonásról (spolium) van szó (1410.k.). A dologra irányuló kereset valamilyen dologi jog (tulajdonjog, birtoklási jog, használati jog) érvényesítését, védelmét kívánja elérni. Megjegyzendő, hogy mindezekben az esetekben fordulhat a felperes más jogcímen illetékes bíróhoz is, vagyis a dolog fekvése szerinti bíróság előtti perindítás - eltérően a CIC 1917:1560.k. 1-től - már birtokelvonási ügyekben sem föltétlenül kötelező. - 3. Szerződés címén (forum contractus) ki-ki az előtt a bíróság előtt vonható perbe: a, melyben a felek magában a szerződésben v. később (vö. Comm 10, 1978, 225) megállapodtak, v. ennek hiányában annak a helynek a bírósága előtt, b, ahol a szerződést kötötték, c, v. ahol teljesíteni kell (1411.k. 1.§). Ehhez némileg hasonló módon, ha a per egyéb jogcímen fennálló kötelezettségekről (pl. ajándékozás, fölmondás) indul, a fél az előtt a bíróság előtt vonható perbe, amelynek ter-én a kötelezettség keletkezett v. azt teljesíteni kell (1411.k. 2.§).

- 4. A büntetendő cselekmény helye címén (forum delicti) ott lehet valakit büntető ügyben vádolni, még távollétében is, ahol az illető bűncselekményt elkövették (1412.k.). - 5. A vagyonkezelés helye címén (forum gestae administrationis) annak a helynek bírósága előtt, ahol a vagyonkezelést végezték (1413.k. 1). - 6. Az utolsó lakóhely (forum apertae successionis), pótlakóhely v. tartózkodási hely (1408-1409.k.) bírósága előtt indítható per elhunyt személyek örökségéről v. az általuk tett kegyes célú hagyományokról, kivéve ha pusztán a hagyomány végrehajtásáról van szó. Erről ugyanis csak az illetékesség többi szabályai szerint meghatározható bíróság előtt lehet perelni (1413.k. 2). A hagyomány (legatum) a hagyatékban meglévő vagyontárgyak közvetlenül, meghatározott személyek részére való juttatása, ha ez nem minősül öröklésnek. A hagyomány végrehajtásáról az egyh. vagyonjog rögzít elveket (vö. 1302.k.). - 7. Összefüggés címén (forum conexionis) ugyanazon bíróság előtt és egyazon perben kell ítélkezni az egymással összefüggő ügyekben, hacsak a törv. - pl. valamelyik ügyet fenntartva v. nagyobb számú bíróból álló testület, ill. magasabb fokú bíróság elé utalva - másként nem rendelkezik (1414.k.). Az ügyek összefügghetnek egymással akár a közös tárgy, akár a közös jogcím alapján. Ha csupán a szereplő felek azonosak két ügyben, ettől még azok nem számítanak összefüggőnek. Pl. ugyanazon felek között a házasság érvénytelenségének kimondásáért és a házasfeleknek a kötelék fennmaradása mellett való különválásáért folyó pereket a →Rota Romana nem ítélte összefüggőnek. A fentebb fölsorolt percímektől eltérően, melyek az illetékes bíróságot - ha más illetékességi jogcím volt is - szabadon választhatóként jelölték meg („conveniri potest”), az összefüggés kötelezővé teszi az ilyen címen illetékes bíróság alkalmazását. Ez a kötelezettség mind a bírót, mind a feleket terheli. - 8. Megelőzés címén (forum praeventionis) az egyéb címek alapján lehetséges több bíróság közül annak van joga az ügyben eljárni, aki az alperest előbb idézte meg törvényesen (1415.k., vö. 1512.k.). A több bíróság előtt indított ügyek akkor számítanak azonosnak, ha uazon személyek között, uazon jogcím alapján, ugyanarról a tárgyról folynak. Tehát amelyik illetékes bíró az alperest előbb idézte meg jogszerűen, az - az idézésnek az alperessel való közlésétől, illetőleg a felek megfelelő megjelenésétől fogva - kizárja a többi számításba jöhető bíróságot az ügy intézéséből (vö. 1512.k. 2). A megelőzés valójában nem is az illetékesség önmagában vett jogcíme, hanem csupán az egyéb alapon már illetékes bíróságok között ad szabályt annak eldöntésére, hogy melyiküknek van joga az ügy tárgyalására. - Ha azonos fellebbviteli bíróság alá tartozó bíróságok között merül föl illetékességi vita, azt ez a felsőbb bíróság dönti el. Ha pedig közös fellebbviteli bíróság alá nem tartozók közt támad ilyen, az →Apostoli Signatura dönt az illetékességről (1416.k.). E.P.

Erdő 1991:545, 548.