Magyar Katolikus Lexikon > B > békéltetés


békéltetés: per elkerülésének eszköze. - Az összes hívőknek, de különösen a pp-öknek azon kell igyekezniük, hogy az egyh-on belül - az igazságosság tiszteletben tartásával - a pereket lehetőleg elkerüljék, és a vitákban mielőbb békés megegyezésre jussanak (1446.k. 1.§). A bírónak ezzel kapcsolatban konkrét kötelessége, hogy a per kezdetén, de később is, föltéve hogy reményt lát a sikerre, buzdítsa és segítse a feleket a méltányos megegyezésre. Ennek kapcsán meg kell jelölnie számukra az ilyen megállapodás alkalmas módozatait is, s esetleg tekintélyes emberek közvetítését is igénybe kell vennie (1446.k. 2.§). Ha a per magánérdekről folyik - egyébként ugyanis ~ről nem lehet szó -, a bírónak meg kell fontolnia, hogy nem oldható-e meg az ügy →peregyezséggel v. →választott bíráskodás útján (1446.k. 3.§, vö. 1713-1716.k.). E.P.

Erdő 1991:575.