Magyar Katolikus Lexikon > B > Burma


Burma, Mianmar, Burmai Unió Köztársasága: szövetségi köztársaság Délkelet-Ázsiában. - Határai: Bengália, India, Kína, Laosz, Thaiföld, Andaman-tenger, Bengál-öböl. Ter-e 678.033 km², főv-a Rangoon. Hiv. nyelve a burmai. - Az arakánok elődei több hullámban foglalták el ~t, Kr. u. az 1. sz-tól hindu műveltségű, buddhista államokat alapítottak. 849: Felső ~ban létrejött a pagani birod., mely államvallássá tette a buddhizmust. 1277-87: mongol betörések után kínai hűbériség következett a több kisebb áll-ra szakadt ~ban. Holland, port., fr. és ang. gyarmatosítók vetélkedéséből 1824-26, 1852, 1885: brit-~i háborúk után 1886. I. 1: brit koronagyarmat lett. 1937. IV. 1: különválasztották Indiától. 1942. III. 8-1945. V: japán megszállás alatt volt. 1948. I. 4: adták ki a ~i Unió függetlenségi nyilatkozatát. - ~ban az első kat-ok a 16. sz: port. és goai hadifoglyok voltak, kik ~i feleségükkel zárt falvakat alkottak. Így őrizték meg mindmáig kat. voltukat; a bennszülött papok és szerz-ek közülük kerültek ki. A ter-et ferencesek, domonkosok, jezsuiták, barnabiták misszionálták. ~ kulturális fejlődésében fontos lépés volt az ábécé, melyet a barnabita G. M. Perkoto pp. (1761-76) állított össze, s a Propaganda Kongr. nyomtatott ki. 1820-30: a barnabiták földolgozták és kiadták Ny-i nyelveken ~ nyelvét és szokásait, - 1961: a buddhizmus államvallássá lett, az egyh. isk-kat és kórházakat államosították. 1966 óta külföldi misszion. nem kap letelepedési engedélyt. Ennek ellenére 1950 óta a kat-ok és a bennszülött papok száma megkétszereződött. - Érsségei és ppségei: 1955: Bassein, Kengtung, Mandalay, Rangoon, Toungoo, 1961: Myitkyina, Prome, Taungdzsi, 1975: Lashio ap. pref. 1980: 30.000.000 lakos kb. 1-1 millió ker., mohamedán és hindu, a többi buddhista **

Vojnich Oszkár: British India, ~, a maláji fszg. és Siam. Útijegyzetek. Bp., 1913. - Vécsey Zoltán: ~. Uo., 1952. - LThK II:487. - NCE II:901.