Brusznyai Árpád Lajos Attila (Derekegyháza, Csongrád vm., 1924. jún. 27.–Bp., 1958. jan. 9.): gimnáziumi tanár, cserkészvezető, 1956-os mártír. – Szentesen a Horváth Mihály gimn. 1942: éretts., a Mária Kongreg. prefektusa; 1941: az Önképzőkör főtitkára. A 275. sz. Pusztaszer cserkészcsapatba lépett és ott s.tiszti képesítést szerzett. Jól zongorázott, zenekart szervezett és isk. énekkart vezetett. – A Pázmány Péter Tud.egy. 1944–48: (mivel apja csendőr volt, kizárták) az Eötvös Kollégium tagjaként 1947/48: a bécsi Coll. Hung. ösztöndíjasa; 1949: lat-gör-tört. szakos középisk. tanári okl. szerzett, kitüntetéssel. 1948: a gör. tanszéken kvtárkezelő, majd demonstrátor; 1949: gör-ből drált; apját bebörtönözték, bátyját internálták, őt az egy-ről elbocsátották. 1950: a váci szegyh. kántora. Följelentették és 1 évre a szegedi Csillagbörtönbe zárták, majd 2 kisközs-ben kántor. – 1952. IX–1956. X: a veszprémi Lovassy László gimn. tanára. 1956. X. 26: a Veszprém Megyei Forr. Tanács tagja, kezdettől eszmei irányítója, XI. 1: elnöke. E napon a Honv. Min-ban járt, hogy a nemzetőrség vezetésének támogatására megbízható tisztet kérjen. XI. 2: a jutasi laktanyában egybegyűlt fegyvereseknek beszélt a fegyelem szükségességéről, a rend fontosságáról; programnyilatkozatban fölhívták a kormányt, tárgyaljon a szovjet csapatok mielőbbi kivonásáról, írjon ki demokratikus választást, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével folytassa a szocializmus építését. ~ megakadályozta az erőszakoskodó komm. zsarnokok lincselését, elrendelte a téeszek részbeni föloszlatását, a tagosításkor elvett földek visszaadását, zároltatta a Dolgozó Ifj. Szöv. és a M. Dolgozók Pártja vagyonát és azt Forr. Tanács részére utaltatta át. Kimutatást kért a letartóztatott ÁVH-s tisztekről, gondoskodott a Forr. Tanács tagjainak kézifegyverrel való fölszereléséről, a komm. pártmunkások lefegyverzéséről. Egyik alkalommal vitázott a fölszólaló Pap János (1925–1994) későbbi belügymin-rel. – XI. 5: letartóztatták és Debrecenbe vitték. A kihallgató szovjet tiszt hazaengedte. XII. 12: elvitték, de megint elengedték, ezután a váci gimn-ba kérte áthelyezését. Innen 1957. II. 6: vitték el, ismét kihallgatták és haza engedték. Pap J. itt is utánanyúlt, IV. 9: – majd IV. 19: ismét letartóztatták és elengedték, IV. 25: végleg elvitték. Tárgyalásain hangoztatta, hogy kihallgatói megverték, beteg lábát ütötték, állkapcsát eltörték. Az ellenkező bizonyítékok ellenére a Győri Katonai Bíróság Vetési Béla hadbíró őrnagy vezette tanácsa szervezkedés vezetése vádjával X. 19: életfogytiglani börtönre ítélte. Pap J. közbelépésére a Legfelsőbb Bíróság Katonai Koll. Szimler János hadbíró százados vezette különtanácsa 1958. I. 7–I. 8: tárgyaláson halálbüntetésre súlyosbította; I. 9: fölakasztották. A 301. parcella, 15. sor, 19. sírjában nyugszik; az urnasír fedőlapon felül bronz Kossuth-címerrel. Domborműve 2006: a veszprémi pantheonban Dienes Attila alkotása. Melocco Miklós készítette emlékművét 2008. I. 9: állították föl Veszprémben. – M: A Homérosz kérdés. Hol?, 1991. Bo.J.–Fe.Má.–88

1956. kézikve. Megtorlás és emlékezés. Bp., 1996: 77. Eörsi László: 1956 mártírjai – 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Bp., 2006:22.