Magyar Katolikus Lexikon > B > Brunó


Brunó Bonifác, Querfurti, Szt (Querfurt, Szászo., 974 k.-Morvao., 1009. márc. 9.): püspök, vértanú. - A magdeburgi szegyh. isk-ban tanult. Pappá szent., szegyh. knk., III. Ottó udvari káplánja lett. 997: elkísérte a cs-t Rómába. Vsz. a Szt Bonifác és Alexius ktorban bencés lett. Megismerkedett Szt Romuálddal, s követve őt, Ravenna közelében remete. Fölvette a Bonifác szerz. nevet. III. Ottó halála után 1002. I: visszatért É-ra és misszionált. XVIII. János p. 1004: a pogányok érsekévé szent., egyesek szerint Svájcban, mások szerint a Fekete-tenger környékén térített. Megírta Szt Adalbert prágai pp. életét. 18 társával lett vt.  **

BS III:583. - Kirschbaum V:451.

Brunó, Szt (Köln, 1030 k.-La Torre remeteség, D-Itália, 1101. okt. 6.): a →karthauziak alapítója. - Alapműveltségét a reimsi katedrális isk-jában kapta, fil-t Tours-ban, teol-t 1048-tól Kölnben végzett. Knk. stallumot nyert, s vsz. 1055: pappá szent. 1056 k. Reimsbe hívta Gervasius érs., és ~ egy év múlva átvette Hermanntól a híres isk. vezetését. Kb. 20 é. állt az isk. élén. - 1069: simóniával Manasses de Gournay lett a reimsi érs. Először hazugságokkal mindenkit megnyert magának, de hamarosan megmutatkoztak erkölcsi fogyatékosságai. 1075: ~t kancellárrá tette. Az érs. gátlástalanságai miatt ~ 1077: az autuni zsin-on társaival együtt vádat emelt ellene. A zsin. Manassest letette, aki a p-hoz föllebbezett, és bosszút állt ellenfelein. 1080: a lyoni zsin. Manassest végleg megfosztotta érs. székétől, s ~ is visszatérhetett Reimsbe. Ekkor már megérlelődött benne az elhatározás, hogy egykori mesteréhez, Hermannhoz hasonlóan ő is elhagyja a világot. 8 társával együtt elvonult Molesme közelébe, Seche-Fontaine-ba, hogy Szt Róbert irányítása alatt éljen, aki körül már kialakult a ciszt. rend magva. ~ hamarosan fölismerte, hogy az ő hivatása nagyobb magányra szól, ezért 6 társával Grenoble-ba ment. Itt ~ tanítványa, Szt Hugó volt a pp., aki a várostól 24 km-re ÉK-re, a Dauphine-i Alpok Chartreuse-völgyébe vitte őket, s 1078: itt építették fel első otthonukat. Ez lett később a Grande Chartreuse. - ~nak 6 év múlva Rómába kellett mennie, mert egykori tanítványa, II. Orbán p. maga mellé hívta  tanácsadónak. Néhány társával a róm. S. Ciriaco-tp. mellett telepedett meg (a mai S. Maria degli Angeli-baz.). Társai hamarosan visszatértek Chartreuse-be, ~nak azonban maradnia kellett. IV. Henrik és az ellenp. támadása miatt a p. udvarral együtt D felé menekült. Reggio érs-évé akarták tenni, de kitért a megbízás elől. Vsz. részt vett 1091: a beneventói, 1093: a troiai és 1095: a piacenzai böjti zsin-on. A p. végül megengedte, hogy remeteségbe vonuljon, de a közelben kellett maradnia. Ezért Calabriában a squillacei egyhm-ben La Torre helyet választotta a hegyek között, és fölépítette remeteségét. A normann Ruggero gr. nagy segítsége volt, s az ő kívánságára 1099: egy Szt Istvánról nev. második remeteséget is épített. ~ a La Torre-remeteségben halt meg, és a Szt István-remeteségben temették el. 1513: épen emelték ki holttestét a sírból, és átszállították La Torre tp-ába. Tiszt-e, bár hivatalosan soha nem avatták sztté, 1623 óta általános az Egyh-ban. - Dögvész ellen kérik oltalmát. Ü.: okt. 16. - Attrib-ai: kereszt, tp-modell, kv., olajág, mitra (a lábánál), glóbusz (a lába alatt), feszület koponyával (a remete jele), szájra tett ujj, mellen keresztbe tett kezek (utalás a hallgatásra), 7 csillag (Szt Hugó álmában a 7 remetét mint 7 csillagot látta). Ábrázolása a karthauziak r. ruhájában a 15. sz-tól gyakori.  **

Kirschbaum V:447. - Sachs 1980:72.