🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Borsos
következő 🡲

Borsos Katalin M. Franciska, DNAK (Mezőhegyes, Csanád vm., 1903, júl. 14.–Jászberény, 1986. febr. 17.): szerzetesnő. – Hódmezővásárhelyen 1924. I. 26: lépett a kongr-ba. Kőszegen tette XI. 21: első, 1927. XI. 21: örök fog-át. Uo. kertész és állatgondozó. 1950. VI. 16., a szétszóratás után a jászberényi szoc. otthonban kertész. r.k.

Borsos Miklós (Nagyszeben, Szeben vm., 1906. aug. 13.–Bp., 1990. jan. 27.): szobrász, grafikus, éremművész. – Családja 1922: Győrbe költözött, ahol ~ a helybeli festőktől tanult. Gimn. tanulm-ait félbeszakítva apja műhelyében aranyműves, 1940-ig vésnöki munkából élt. Festőnek készült, rajzolt, 1927-től rézkarcokat is készített. 1928/29: bejárta Olasz- és D-Fro-ot, közben a képzőműv. főisk-n rövid ideig Glatz Oszkár tanítványa. 1931-től kalapált és hajlított rézlemezből, később fából, kőből is szobrokat is készített. 1934: végleg felhagyott a festészettel. 1938: nagy utazást tett Erdélyben. 1941–49: a Képzőművészek Új Társasága, 1945–49: a Szinyei Társ. tagja. Az 1940-es évektől illusztrátor, 1947-től érmeket készített. 1943-tól a nyarakat Tihanyban töltötte. A II. vh. után Bp-re költözött, 1946–60: az ipar-, 1981–86: a képzőműv. főisk. tanára. 1959-től többször Olaszo-ban, 1963: Londonban (megismerkedett Henry →Moore-ral), 1964: Görögo-ban járt. 1973: súlyos szívműtéten esett át, a kőfaragásról le kellett mondania. 1979: Győrött múz. nyílt munkáiból. – Különleges márványokból készült, érzékletesen megmunkált szobrain a mítosz és a tört. olvad egységbe a végletesen leegyszerűsített természeti formákkal (Orfeusz, 1963; Sibilla Pannonica, 1963; Ifjú párka, 1964). Az irod-hoz való vonzódásából számos illusztráció (pl. 1961: Ady Endre összes versei; 1970: Babits Mihály: Erato; 1974: Babits Mihály: Jónás kv-e; 1974: Arany János: Balladák; 1984: Psalterium Ungaricum) és szobor született (pl. 1963: Godot-ra várva; 1964, 1965, 1967: Lighea variációk). A m. irod. és műv. nagy alakjainak készítette el portréit (pl. 1951: Egry József; 1961: Szabó Lőrinc; 1964: Kassák Lajos), ill. síremlékeit (pl. 1941: Gulácsy Lajos, 1962: Egry József, 1963: Krúdy Gyula, 1970: Karinthy Frigyes, 1971: Genthon István, 1987: Ferencsik János, 1988: Bartók Béla). Több száz érmet és plakettet készített, köztük díjakét is (pl. 1950: József Attila-; 1961: Rippl-Rónai-; 1964: Egry József-díj). – Egyh. művei: 1943–44: domborművek és keresztelőmedence a győr-nádorvárosi tp-ban; 1975: Janus Pannonius szobra a pécsi ppség parkjában; 1977–80: bronzfeszület, keresztút, szentségház, oltárelőlap a bp-császárfürdői Szt István kir.-kpnában; Szt Ferenc szobra a bp-pasaréti ktor udvarán. – M: Visszanéztem félutamból. Önéletrajz. Bp., 1971. – A toronyból. Műv. írások. Uo., 1979. **

KMML I:309.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.