Magyar Katolikus Lexikon > B > Boromisza


Boromisza Tibor (Kalocsa, Bács-Bodrog vm., 1840. júl. 18.-Szatmárnémeti, 1928. júl. 9.): megyéspüspök. - A fil-t Rómában, a teol-t Kalocsán végezte, Rómában drált. 1863. VI. 26: pappá szent. Kp., 1869: tanítóképzői hittanár, Jánoshalmán plnos, 1881: isk-látogató, 1890: hévízi c. apát, 1893: kalocsai knk. és a papnev. rektora, 1895: főesp., 1901: p. prel. 1902: kápt., majd ált. helyn. és az érs. jószágkormányzója. 1906. VI. 3: a kir. szatmári pp-ké nevezte ki, VI. 20: megerősítették, X. 1: pp-ké szent., X. 7: beiktatták. Szatmárnémetiben 1913: letelepítette a Szt János pléb-n a ferenceseket, 1918: megalapította a Szt Erzsébet Leánygimn-ot. Az Orsz. Kat. Szöv. alelnöke volt. - Szatmári széke 1929: üres, 1930. VI. 5: a szatmári és nagyváradi egyhm-t Szatmárnémeti székhellyel egyesítették; az egyesített egyhm. pp-e Fiedler István. T.E.

Schem. Col. 1897:125. - Kincses Kalendáriom 1908:181. - Bács-Bodrog vm. II:494. - Ogy. alm. 1910:31. - Révai III:564. - Schem. Szat. 1913:1. - Rónai János: ~ dr. gyémántmisés szatmári pp. Szatmár, 1923. - Bpi Hírl. 1928. VII. 11. - Erdélyi lex. 1928:40. (s.v. Boromissza) - Gulyás III:946. - Salacz 1975:65. (s.v. Bornemisza)