🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bogyay
következő 🡲

Bogyay Tamás, várbogyai és nagymadi (Kőszeg, Vas vm., 1909. máj. 18.-München, No., 1994. febr. 8.): művészettörténész. - Nagykanizsán éretts., 1927-32: az Eötvös Koll. tagjaként a bpi Pázmány Péter Tudegy-en 1931: műv-történész okl-et szerzett, 1932: bölcsészdr-rá avatták. 1932-35: egy. gyakornok a Hekler Antal (1882-1940) vez. műv-tört. és ókori régészeti tanszéken. Fél-fél évig a berlini Coll. Hung. ill. a római M. Tört. Int. ösztöndíjasa. 1935-40: a VKM beosztottjaként Zala vm. tanfelügyelőségén tanügyi fogalmazó, 1941: a VKM s-titkára, 1942: titkára, 1945. III. végén a Szépműv. Múz. műkincs-szállítmányának kísérőjeként került No-ba (mentve a szovjet class="szerkmegj">zabráló kommandótól). III. 27: a VKM utolsó tagjaként menekült el Szombathelyről. 1952-től Münchenben élt. 1952. I-1974. IV: (Kőszegi Ákos néven) a Szabad Európa Rádió munk., kulturális műsorokat, m. tört. sorozatot írt. 1963-68: a müncheni M. Int. (Ungarisches Institut) ig-ja, majd h. ig-ja, 1969-: évkv-e, az Ungarn-Jahrbuch (Zeitschrift für die Kunde und verwandte Gebiete) szerk. tagja.  - Írásai: Nemz. Újs., Történetírás, Turisták Lapja, Zalai Közl., Regnum egyháztört. évkv. (Bp., 1941: Isten báránya. Adatok az Árpád-kori tp-kapuk ívmeződíszítéseinek ikgr-jához, [Klny. is A Dunántúli Szle kv-ei 157.]; 1943: Adatok a kk. m. oltárdíszítő műv. tört-éhez), Gazette des Beaux Arts, D-amerikai Magyarság, Életünk, Irod. Újság, Kat. Szle, Látóhatár, Szolgálat, Új Európa, Új Látóhatár, Új Magyar Út, Kunstkronik, Südost-Forschungen, Zeitschrift für Kunstgeschichte, Ungarn-Jahrbuch, Polychordia, Bulletin de la Société de l'Histoire de l'Art français, Gazette des Beaux-Arts, Revue des Etudes Byzantines, The Hungarian Quarterly, Zbornik za umetnostro zgodovino, Völke und Kulturen Südosteuropas (München, 1959), Das Münster Lexikon für Theologie und Kirche (Freiburg, 1962), Das östliche Mitteleuropa in Geschichte und Gegenwart (Wiesbaden, 1966), Mélanges offerts á Szabolcs de Vayay (Braga, 1971), Überlieferung und Auftrag (Wiesbaden, 1972), Magyar Mérleg 1-2. (Zürich, 1979-80), Gesta Hungarorum. 1. köt. Tan. köt. (Zürich, 1984), Ny-i m. esszéírók antol. (Bern, 1986), Arcok és eszmék a Ny-i m. irod-ban. (Zürich, 1989) - M: A művész a korai kk-ban. Bp., 1932. - A kallósdi kerek tp. Szombathely, 1940. (A Dunántúli Szle kv-ei 166.) - Szt István korabeli oltár töredéke Zalavárról a Vasvm. Múz-ban. Uo., [1941] (Uaz 173.) - A jáki apátsági tp. és Szt Jakab-kpna. Uo., 1944. (Uaz 220.) - L'iconographie de la „Porta Speciosa” d'Esztergom et ses sources d'inspiration. H.n., 1951. - Normannische Invasion - Wiener Bauhütte - Ungarische Romantik. Baden-Baden, 1953. - Karolingische Skulpturen am Chiemsee. Erlangen, 1953. - Lechfeld. Ende und Anfang. München, 1955. - Kép és látomás. Egy fejezet a m. romantika tört-éből. Kortársak illusztrációi Vörösmarty műveihez. Köln, 1962. - Bayern und die Kunst Ungarns. München-Zürich, 1964. - A székely társad. és a székely jog a kk-ban. Lienz, 1966. - Grundzüge der Geschichte Ungarns. Darmstadt, 1967. (4. átd. kiad. 1990) - Die Heiligen Könige. Hrsg. mit János Bak, Gabriel Silagi. Graz-Wien-Köln, 1976. - Adalbert von Prag und die Ungarn - ein Problem der Quellen-lnterpretation. München, 1976. - Stephanus Rex. Versuch einer Biographie. Wien-München, 1976. (m-ul Bécs, 1976., Bp., 1988). - Neue Monographien über die Geschichte der Hunnen. München, 1979. - A Szentkorona, mint a magyar tört. forrása és szereplője. Zürich, 1984. - Mo. tört. távlatból. Bécs-Bp.-München, 1993. - A M. Szellemi Munkaközösség lapjának, a  müncheni-washingtoni Új Magyar Útnak 1950. I-1956. V:  főmunk-a, 1953-56: társszerk-je; 1976-86: az Ungarns Geschichtsschreiber tört. kvsor. szerk-je. 88

Gulyás III:755. - Mérő 1966:20. - Mildschütz 1977:125. (766.) - Borbándi 1992:60.


Bogyay Tamás, várbogyai és nagymadi (Kőszeg, Vas vm., 1909. máj. 18.–München, No., 1994. febr. 8.): művészettörténész, középkortudós. – Nagykanizsán a piar gimn-ban éretts., 1927–32: az Eötvös Koll. tagjaként – beszédhibája miatt nem készült tanárnak – a bpi Pázmány Péter Tudegy-en 1931: műv-történész okl-et szerzett, 1932: bölcsészdr. 1932–35: egy. gyakornok a Hekler Antal (1882–1940) vez. műv-tört. és ókori régészeti tanszéken. Fél-fél évig a berlini Coll. Hungaricum, ill. a római M. Tört. Int. ösztöndíjasa. – 1935–40: a VKM beosztottjaként Zala vm. tanfelügyelőségén tanügyi fogalmazó, 1941: a VKM s-titkára, 1942: titkára. 1944. XI: a Min. utasitására részt vett a Szépmüvészeti Múz. legértékesebb műkincseinek leltárba vételében és Alsó-Szölnökre, 1945 III: az amerikai megszállás alá kerülö Bajorországba menekítésében. – Az amerikaiak által visszaszolgáltatott mükincsekkel nem térhetett haza, családjával a Staudach-Egendachban (Felső-Bajoro.) maradt, ahol 1945–50: fizikai, majd irodai munkát végzett. 1950 : az „Új Magyar Út” szerkesztőségének tagja. 1952–: Münchenben élt. 1952. I–1974. IV: (Kőszegi Ákos néven) a Szabad Európa Rádió munk., kulturális műsorokat, m. tört. sorozatot írt. – 1962–68: mint a müncheni Magyar Intézet („Ungarn-Institut”) alapító tagja, ig-ja, haláláig ig.helyettese, az Ungarn-Jahrbuch és a Studia Hungarica tevékeny társkiadója. Mint igazgatónak meg kellett válnia a vezetéstől, mivel a m. titkosrendprség által beépített intézeti titkár hatalmas sikkasztásokat követett el. Az Intézet további létét Georg Stadtmüller müncheni prof. mentette meg és vette át vezetését. 1990: ~ az ELTE diszdoktora, 1992: vendégprofesszora. – Írásai: Nemz. Újs., Történetírás, Turisták Lapja, Zalai Közl., Regnum egyháztört. évkv. (Bp., 1941: Isten báránya. Adatok az Árpád-kori tp-kapuk ívmeződíszítéseinek ikgr-jához, [Klny. is A Dunántúli Szle kv-ei 157.]; 1943: Adatok a kk. m. oltárdíszítő műv. tört-éhez), Gazette des Beaux Arts, D-amerikai Magyarság, Életünk, Irod. Újság, Kat. Szle, Látóhatár, Szolgálat, Új Európa, Új Látóhatár, Új Magyar Út, Kunstkronik, Südost-Forschungen, Zeitschrift für Kunstgeschichte, Ungarn-Jahrbuch, Polychordia, Bulletin de la Société de l’Histoire de l’Art français, Gazette des Beaux-Arts, Revue des Etudes Byzantines, The Hungarian Quarterly, Zbornik za umetnostro zgodovino, Völke und Kulturen Südosteuropas (München, 1959), Das Münster Lexikon für Theologie und Kirche (Freiburg, 1962), Das östliche Mitteleuropa in Geschichte und Gegenwart (Wiesbaden, 1966), Mélanges offerts á Szabolcs de Vayay (Braga, 1971), Überlieferung und Auftrag (Wiesbaden, 1972), Magyar Mérleg 1–2. (Zürich, 1979–80), Gesta Hungarorum. 1. köt. Tanulm. köt. (Zürich, 1984), Ny-i m. esszéírók antol. (Bern, 1986), Arcok és eszmék a Ny-i m. irod-ban (Zürich, 1989). – M: A művész a korai kk-ban. Bp., 1932. – A kallósdi kerek tp. Szombathely, 1940. (A Dunántúli Szle kv-ei 166.) – Szt István korabeli oltár töredéke Zalavárról a Vasvm. Múz-ban. Uo., [1941] (Uaz 173.) – A jáki apátsági tp. és Szt Jakab-kpna. Uo., 1944. (Uaz 220.) – L’iconographie de la „Porta Speciosa” d’Esztergom et ses sources d’inspiration. H.n., 1951. – Normannische Invasion – Wiener Bauhütte – Ungarische Romantik. Baden-Baden, 1953. – Karolingische Skulpturen am Chiemsee. Erlangen, 1953. – Lechfeld. Ende und Anfang. München, 1955. – Kép és látomás. Egy fejezet a m. romantika tört-éből. Kortársak illusztrációi Vörösmarty műveihez. Köln, 1962. – Bayern und die Kunst Ungarns. München–Zürich, 1964. – A székely társad. és a székely jog a kk-ban. Lienz, 1966. – Grundzüge der Geschichte Ungarns. Darmstadt, 1967. (4. átd. kiad. 1990) – Die Heiligen Könige. Hrsg. mit János Bak, Gabriel Silagi. Graz–Wien–Köln, 1976. – Stephanus Rex. Versuch einer Biographie. Wien–München, 1976. (m-ul Bécs, 1976., Bp., 1988). – Adalbert von Prag und die Ungarn – ein Problem der Quellen-lnterpretation. München, 1976. – Neue Monographien über die Geschichte der Hunnen. Uo., 1979. – A Szentkorona, mint a magyar tört. forrása és szereplője. Zürich, 1984. – Mo. tört. távlatból. Bécs–Bp.–München, 1993. – A M. Szellemi Munkaközösség lapjának, a müncheni–washingtoni Új Magyar Útnak 1950. I–1956. V: főmunk-a, 1953–56: társszerk-je; 1976–86: az Ungarns Geschichtsschreiber tört. kv-sorozat szerk-je. 88–A.G.

Gulyás III:755. – Mérő 1966:20. – Mildschütz 1977:125. (766.) – Borbándi 1992:60. – Müvészettörténeti Értesítő 1994. (Wehli Tünde: ~) – Vasi Szemle 1995. (Prokopp Mária: ~ XIV. századi müvészettörténeti kutatásai; Adriányi Gábor: ~ és a müncheni Magyar Intézet) – Új Horizont 1996. (Györffy László: ~ pályaképe) – Ars Hungarica 35(2007):1:116. (K. Lengyel Zsolt: ~ magyarságtudományi tevékenysége az emigrációban).

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.