🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Blondin
következő 🡲

Blondin, Marie-Anne, Esther, B. (Terrebonne, Quebec, Kanada, 1809. ápr. 18.-Lachine, 1890. jan. 2.): rendalapítónő. - Mélyen hívő parasztcsaládban született. Anyjától az isteni Gondviselésbe vetett bizalmát és az Euch. szeretetét, apjától mély hitét és a szenvedés tűrését örökölte. Esther a falujukba 1830 k. költözött Notre Dame Nővérek háztartásában dolg. 1831: bentlakó lett, hogy megtanuljon írni-olvasni. A noviciátust is elkezdte, de betegsége miatt nem fejezhette be. 1833: a vaudreuil-i pléb. isk-ban kezdett tanítani. Lassanként ráébredt, hogy Kanadában az analfabetizmus egyik oka, hogy férfiak lányokat és nők fiúkat nem taníthatnak, s mivel sok pléb. nem tud 2 isk-t fenntartani, inkább egyet sem indít. 1848: elmondta pp-ének régen dédelgetett tervét egy olyan rend megalapításáról, mely koedukált isk-kban foglalkozik a szegény falusi gyermekek nevelésével. 1850. IX. 8: létrejött Vaudreuil-ben Szt Anna Nővéreinek kongr-ja, ~ lett az első főnöknő. A rend gyors növekedése miatt 1853 nyarán Lachine-ban nyitottak új anyaházat. 1854: ~nak, aki konfliktusba került a közösség belső életébe erőszakos módon beavatkozó új papjukkal, pp-e utasítására le kellett mondania, és a Szt Genevieve konvent vezetését bízták rá. 1858: ettől is megfosztották, visszahívták az anyaházba, és haláláig nem tölthetett be vezető feladatot, pedig nővérei 1872: és 1878: is újraválasztották. Teljes önmegtagadásban élt, a nővérek ruháit mosta és vasalta. Amikor az egyik novícius megkérdezte, miért kell ilyen alantas munkát végeznie, kedvesen azt válaszolta: „Minél mélyebbre ereszti a fa a gyökerét a talajba, annál nagyobb eséllyel tud növekedni és gyümölcsöt teremni”. - II. János Pál p. 2001. IV. 29: b-gá avatta. **


Blondin, Marie-Anne, Esther, B. (Terrebonne, Quebec, Kanada, 1809. ápr. 18.–Lachine, 1890. jan. 2.): rendalapító. – Mélyen hívő parasztcsaládban született. Anyjától az isteni Gondviselésbe vetett bizalmat és az Euch. szeretetét, apjától mély hitét és a szenvedés tűrését örökölte. 1830 k. a falujukba költözött a Notre Dame Nővérek kongreg-ja, ~ a háztartásukban dolg., majd 1831: bentlakó lett. Itt tanult meg írni-olvasni. A noviciátust is elkezdte, de betegsége miatt nem fejezhette be. 1833: a vaudreuil-i pléb. isk-ban kezdett tanítani. Lassanként ráébredt, hogy Kanadában az analfabetizmus egyik oka az, hogy férfiak lányokat, a nők fiúkat nem taníthatnak, s mivel sok pléb. nem tud 2 isk-t fenntartani, inkább egyet sem indít. 1848: elmondta pp-ének régen dédelgetett tervét egy olyan rend megalapításáról, mely koedukált isk-kban foglalkozik a szegény falusi gyermekek nevelésével. 1850. IX. 8: létrejött Vaudreuil-ben Szt Anna Nővéreinek kongr-ja: ~ lett az első főnöknő. A rend gyors növekedett, 1853 nyarán Lachine-ban új anyaházat nyitottak. 1854: ~ konfliktusba került a közösség belső életébe erőszakos módon beavatkozó új papjukkal, ezért a pp. utasítására le kellett mondania. A Szt Genevieve konvent vez-ét bízták rá, 1858: ettől is megfosztották, visszahívták az anyaházba, s haláláig nem tölthetett be vez. feladatot. Nővérei 1872: és 1878: is újraválasztották. Teljes önmegtagadásban élt, a nővérek ruháit mosta és vasalta. Amikor az egyik novícia megkérdezte, miért kell ilyen alantas munkát végeznie, kedvesen válaszolta: „Minél mélyebbre ereszti a fa a gyökerét a talajba, annál nagyobb eséllyel tud növekedni és gyümölcsöt teremni”. – II. János Pál p. 2001. IV. 29: b-gá avatta. **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.