Magyar Katolikus Lexikon > B > Bihar


Bihar, v. Bihar vm. (Biharia, Ro.): 1. vára ispánsági székhely volt. Vsz. a szlávok által épített földvár helyén emelték. A 11. sz: a hgség egyik közp-ja, Szt László is szívesen tartózkodott itt. A sz. végén a kunok feldúlták. A tatárdúlás (1241-42) után szerepét fokozatosan Várad vette át. A török harcokban és a Rákóczi szabharc idején táborként használták. A nagyjából téglalap alakú, 200 x 180 m alapterületű földvár utolsó korszakában a sáncon kőfalat is emeltek. Sáncrendszere ma is jól kivehető. - 2. plébánia a v. nagyváradi egyhm. bihari esp. ker-ében. 1200 k. Byhor. Tp-át 1213 e. Szt Péter tiszt. sztelték. A plnos mellett 1552: 15 oltárigazgatója volt. Lakói 1552 u. ref-ok lettek, a kk. tp. ma is az övék. 1826: alapították újra, mai Nagyboldogassz. tp-át ekkor építették. Kegyura 1880: a nagyváradi pp. Anyanyelve m. - Filiái 1917: Hegyközkovácsi, Kismarja, Nagyszántó, Nyüved, Paptamási, Pelbárthídja. - Plébánosai: Lengyel József, 1849: Verbatay Márton, 1856: Timár Imre, 1864: Orbán József, 1875: Fejér Ferdinánd. 2001: a szegyházi pléb. látja el. - Régészeti emléke egy 6 cm-es, bronz, ún. Dreinagel-korpusztöredék (deréktól hiányzik) körmeneti keresztről. Analógiák alapján gótikus, 14 sz. m. munka. A földvár ter-én találták, a M. Nemz. Múz-ban van. - Lakói 1840: 378 r.k., 20 g.k., 16 g.kel., 3 ev., 1787 ref., 12 izr., össz. 2216; 1896: 396 r.k., 26 g.k., 33 g.kel., 4 ev., 1730 ref., 118 izr., össz. 2307; 1910: 455 r.k., 133 g.k., 89 g.kel., 4 ev., 2194 ref., 132 izr., 20 egyéb vall., össz. 3027; 1940: 607 r.k., 88 g.k., 57 g.kel., 1 ev., 2014 ref., 113 unit., 112 izr., 8 egyéb vall., össz. 3000. - 3. Szűz Máriáról nev. bencés apátsága valójában nem létezett. Címét viselte 1709: Scebel (Hébel?) Mihály, 1734: Ujvári Ferenc kalocsai plnos, 1759: Keserű György, 1762: Kornis Ferenc, 1791: Püspöky Ferenc várady knk-ok, 1807: Kutka János, 1813: Pavich Károly mitrovicai plnos, 1859: Martinszky József csanádi, 1879: Tisch Károly szepesi knk., 1893: Eigl József futaki plnos, 1908: Tulok József szombathelyi knk., majd Huszár Mihály. 1922: a tört. revízió során törölték az apátságok jegyzékéből. **

1. Vártúrák III:355. - Erdély I:208, 214. - 2. Bunyitay III:203. - Schem. Mv. 1896:239; 1931:28. - Gerecze II:210. - Schem. Mv. 2003:192. -  3. Péterffy II:273. - LBE:67.