Bianchini, Giuseppe (Verona, Itália, 1704. szept. 9.-Róma, 1764. okt. 13.): történetíró. - 1725: szegyh. knk. és a kápt. kvtárosa Veronában; 1732: belépett Néri Szt Fülöp oratóriumába Rómában. XII. Kelemen és XIV. Benedek nagyra értékelte egyháztört., régészeti, szentírási szövegkrit. és lit. munkásságát. A Vulgata megvédésére tervezett nagy művéből csak az 1. köt. jelent meg (Vindiciae Vulgatae latinae editionis. Róma, 1740). Szövegkrit. szempontból értékes volt a ragyogóan nyomtatott Evangeliarium quadruplex latinae versionis antiquae (1-2 köt. Róma, 1749), amely 4 kz. és más kz-okból való változatok alapján adta vissza a szöveget és ezzel kiegészítette Pierre Sabatier Vetus Latina-kutatását. Mint liturgikus kiadta a Sacramentarium Leonianumot (Róma, 1735), és elkezdte J. M. Tommasius műveinek kiadását, amelyből csak az 1. köt. (Róma, 1741) jelent meg ~ híres tanulm-ával. **

LThK II:334.