Magyar Katolikus Lexikon > B > Betheszda


Betheszda (héb. bethesda 'irgalmasság háza'): kettős vízmedence Jeruzsálemben a Juh-kapu közelében, Jézus itt gyógyította meg a 38 éve béna embert (Jn 5). - 5 oszlopcsarnokot építettek fölé, s ezekben mindig sok beteg feküdt, várva, hogy a víz megmozduljon. „Az Úr angyala ugyanis leszállt időnként a tóra, és fölkavarta a vízet. Aki ezután elsőként lépett be a vízbe, az meggyógyult.” (Jn 5,2-4). - A tp. közelében, vsz. Kr. e. 220-195: ásták ki (vö. Sir 50,1-3) és a tp. vízszükségletét biztosította. Jézus idejében a város falain kívül volt. Amikor Heródes Agrippa Kr. u. 41-44: megépítette a 3. városfalat, a tó elveszítette víztároló jelentőségét a tp számára. A két medencét a Szt Anna-tp. közelében részben föltárták: 4 oszlopcsarnok körülvette, az 5. kettéosztotta a tavat, mégpedig két nem egyenlő nagyságú részre, ill. medencére. 1956 u. a fehér atyák folytatták az ásatásokat. 1961-től a két nagy medencétől K-re sziklába vájt kádakat tártak föl, melyeket kis csatornák hálózatán át tápláltak vízzel, s amelyek régebbiek, mint a Hadrianus korából (Kr. u. 135 k.) való pogány sztély. Vsz. ide igyekeztek a betegek bejutni, nem a nagy medencékbe. Föltehető, hogy Jézus idejében már nemcsak gyógyvizet láttak benne, hanem szt helynek is tekintették. **

Kroll 1984:324. - BL:151.