🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Beszterce
következő 🡲

Beszterce, Bistritz, v. Beszterce-Naszód vm. (Bistrița, Ro.): Erdély egyik legrégibb német városa, →Beszterce-Naszód vármegye székhelye. - A hagyomány szerint a Szepességből jött ném-ek alapították. 1222: már saját ispánja volt. V. László 1453: a ~i grófságot Hunyadi Jánosnak adományozta, aki az elene lázadó polgárokat leverte, és várat épített. Mátyás kir. a grófságot eltörölte, a várost és vidékét a szász nemzeti grófság alá rendelte. Ettől kezdve Mohácsig egyre virágzóbb kereskedőváros. 1857: leégett. - 1. A domonkosok klastromát vsz. már 1300 e. alapították, későbbi okl-ek szerint a Szt Kereszt tiszt. 1303: Bernardus Guidonis felsorolja katalógusában. 1309: Keresztély perjel Gentilis p. követ egyik megbízottja. 1332-36: a város plnosa helyett János testvér, majd Tilmann perjel fizette be a p. tizedet. 1454: birtokaik vannak a városban és környékén. 1492: beiktatják őket Kolozs vm-ben Erked mellett másfél, Nagyida mellett két halastó birtokába, amelyeket adományként kaptak. 1507: a várostól vettek át egy halastavat 10 évre, 1509: Kötelenden (Kolozs vm.) iktatták be őket halastó tulajdonába. 1523-tól a Kolozs vm. Fűzkúton is birtokosok. 1521: Szapolyai János vajda II. Lajos utasítására védelmébe vette a barátokat, és meghagyta a városnak, hogy a klastrom falainak bontásával addig várjanak, amíg helyszíni szemlét nem tart. 1525: megegyeztek a tanáccsal a városfal mentén vezetendő út ügyében. (A kolostor ui. a városfalon belül állt és védelmi okok miatt el kellett választani attól.) 1516: Bethlen Benedek, a konv. tagja szép feliratos stallumot készíttetett, amely az ev. tp-ban vsz. ma is megvan. 1524: 12 pap (köztük újoncmester, kántor, orgonista, vendégfogadó, m. prédikátor, apácák gyóntatója), 5 klerikus és 6 konverzus (köztük kertész, kocsikészítő, bognár, kőfaragó, szabó, ács) képezte a konv-et, amely 1540 k. a reformáció miatt elnéptelenedett. 1718: két évre a piaristák kapták meg a régi épületeket, később lebontották. - 2. A domonkos apácákat 1501: iktatták be a Kolozs vm-i Szentmihálytelke részeinek (tó és malom) birtokába. 1510: a domonkos r. generálisa 22-es létszámot engedélyezett házuknak. - 3. ferencesek. 1295: ispotályos mestert említenek a városban, ebből azonban nem lehet johannita szerz-ekre következtetni. Az ispotály a mai tp. és pléb. helyén állt. 1330 k. András erdélyi pp. (1320-56) a Bold. Szűz tiszt. a ferenceseknek ktort alapított. Az 1334. évi ktorjegyzékben tűnt föl először, 1341: a város plnosa tiltakozott, mert a barátok sértették jogait. A 15. sz. 2. felében tp-uk újraépült. 1519: jelentős adományt kaptak egy m. főúrtól. 1533: még volt guardiánjuk, de legkésőbb 1555: elűzték őket. Tp-uk az óváros ÉK-i sarkában átalakítva ma is áll. 1895: a gör. kat-ok vásárolták meg. Az egyik támpilléren 1520 olvasható. A díszes keresztboltozattal fedett sztély 3 szakaszos. 1909: a D-i oldalon csatlakozó ktort lebontották, s ekkor falfestményeket fedeztek föl a sztély külső oldalán. - 4. plébánia a v. erdélyi egyhm. belső-szolnoki esp. ker-ében. 1241: Nosen, 1243: Byztrica. Tp-át 1295 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1552 u. ref-ok lettek. 1717: alapították újra és a piar-kra bízták, akik 1878: adták át egyhm-s plnosnak. Mai Szentháromság tp-át ?: építették. Anyanyelve 1840: ném., m.; 1910: ném., rum., m.; 1940: m., ném., rum. - Az 1919: létesített vegyes r.k-polg. isk-t a rumének 1922: megszüntették. - Filiái 1917: Aldorf, Alsóbalázsfalva, Alsóborgó, Alsóbudak, Aszúbeszterce, Árokalja, Berlád, Besenyő, Borgóbeszterce, Borgóprund, Borgótiha, Cegőtelke, Felsőbalázsfalva, Felsőborgó, Felsőbodak, Felsőszászújfalu, Jád, Kerlés, Királynémeti, Kisdemeter, Kiszsolna, Középborgó, Kusma, Malomárka, Marosborgó, Nagydemeter, Nagysajó, Nec, Oroszborgó, Óvárhely, Petres, Pinták, Rágla, Sajómagyaros. - Lakói 1890: 1141 r.k., 2250 g.k., 4444 ev., 488 ref., 718 izr., össz. 9041; 1910: 1661 r.k., 3975 g.k., 533 g.kel., 4636 ev., 945 ref., 44 unit., 1441 izr., össz. 13.235; 1940: 2851 r.k., 3653 g.k., 778 g.kel., 4089 ev., 2432 ref., 66 unit., 2370 izr., 11 egyéb vall., össz. 16.250. - 5. Nep. Szt János minorita konvent. Az 1336: alapított ferences ktort a 16. sz: elpusztították. 1724: Langlett Fülöp tábornok ismét fölépíttette, a minoritáknak adta és rájuk bízta katonái lelki gondozását. 1912 e. megszűnt. - 6. piarista rendház és gimn. A r-et 1717: Steinville István tábornok telepítette le pléb. és gimn. vezetésére. Házuk először az egykori domonkos ktorban, majd a kórháztp. melletti házban volt. 1755: külön isk-épületet kaptak. Mivel a városban szász gimn. is volt, a piar-k 5 o-os gimn-a tanulóhiánnyal küszködött. 1848: megszüntették. - A városban 1760-1878: nyomda működött. H.F.-**

1. Berger, A.: Urkunden-Regesten aus dem alten Bistritzer Archive von 1203 bis 1516. Bistritz,1895. - EtEml. I:531. - Léstyán 2000. I:70. - 3. Léstyán 2000. I:71. - 4. Gerecze II:195. - Schem. Trans. 1913:202. - Barabás 1929:76; 1944:20. - Léstyán 2000. I:69. - 5. Schem. SM 1851:20. (1330: alapították) - MMRN 1883:22; 1888:31. - Szabó 1921:213. - 6. Balanyi 1943:54, 192, 206. - Mészáros 1988:157.


Beszterce: Lásd MKL I:799. – 1556: lutheránus lett, 1717: a pléb. újjáéledt. – Plébánosai: 1332: Ebyrhardus, 1414: Dávid, 1447: Christianus doctor. Piaristák: 1717–19: Bonn Euszták, 1728–36: Zaun Henrik, 1748: Horváth Benedek, 1761: Lang Fülöp, 1776: Lengyel Félix, 1776–89: Balkó György, 1802: Issekutz Szaniszló, 1825: Greschener Ince, 1840: Vidos Ince, 1846: Vertlen Mátyás, 1867: Riedl György. Egyhmegyések: 1879: Gidófalvi Gergely, 1883: Décsy Péter, 1906: Noszkó Béla, 1931: Lestyán József, 1958: Erdődi József, 1968: Csenkey Ágoston, 1986: Csintalan László, 1988: Geréd Péter (1996: is). Sz.B.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.