Magyar Katolikus Lexikon > B > Bertalanfi


Bertalanfi Pál, SJ (Polya, Sopron vm., 1706. jan. 26.-Komárom, 1763. jan. 10.): tanár, igazgató. - 1725: Bécsben lépett a JT-ba, 1742: pappá szent. Gimn. tanár Gyöngyösön, Ungváron, Pécsett, Egerben, Székesfehérváron; 1744: hitszónok Győrben, 1745: Bécsben, 1752: Nagyszombatban; 1759: házfőn. Sárospatakon, majd gimn. ig. Komáromban. Népszerű ifj. hitbuzgalmi művei mellett tud-tört-ileg jelentős a Föld orsz-ait földolgozó, szép m-sággal írott, első m. nyomtatott tört-földr. tankv-e. A Nap-központúsággal nem tudott megbarátkozni, kozmológiai felfogása konzervatív. - Fm: Dicsőséges szt István m. kir-nak rövid élete. Bécs, 1751. - Mindennapi kenyér, melyet mind kisdedeknek, mind korosnak lelki táplálására tördelt. Buda-Nagyszombat, 1753, 1779. - Ker. böltsesség, avagy az okos és istenes ker. életre mindenféle üdvösséges okt-ok. Nagyszombat, 1754. - Világnak két rendbéli rövid ismerete. Uo., 1757. - Nagyra vágyódó világfiának az ember változó sorsáról siralmas panasza. Kassa, 1761. M.I.

Szinnyei I:964. (†jan. 15.) - Tüll Alajos: B. P. élete. Pécs, 1931. - MTtB I:520.