Magyar Katolikus Lexikon > B > Bernward


Bernward, Hildesheimi, Szt (?, 960 k.-Hildesheim, Szt Mihály apátság, 1022. nov. 20.): püspök. - Korán árva lett, s nagybátyja, Volkmarus, a későbbi utrechti pp. vette gondjaiba. A hildesheimi szegyh. isk-ban Tangmar tanítványa lett. Mainzban tanult tovább, pappá szent. 987: a cs. udvarba hívták, s Theophanu csné rábízta a későbbi III. Ottó nevelését. ~ 6 é. élt az udvarban. 993. I. 15: Hildesheim pp-évé szent. Sztelése évford-ján minden évben egyhm. zsin-ot, 4 évenként változó helyeken ítélő napot tartott. Támogatta a ktorokat, Hildesheimben megalapította a Szt Mihály apátságot. A szláv és normann betörésekkel szemben megszervezte egyhm-je védelmét. 1006: elkísérte II. Henriket a frankok elleni hadjáratába, melynek végeztével elzarándokolt Tours-ba Szt Márton és Párizsba Szt Dénes sírjához. Műveltségével és a műv-ek iránti bőkezűségével Hildesheimet művelődési közp-tá tette. Fölvirágoztatta a bronzművességet (ennek kiemelkedő emléke a dóm kapuja és az ún. ~-oszlop), az ötvösséget, a fametszés és kőfaragás műv-ét. - A sírjánál történt csodák hatására 1150: az erfurti zsin. engedélyezte tiszt-ét a Szt Mihály apátságban, 1193: III. Celesztin sztté avatta. Az aranymetszők védősztje. A RM-ba 1748: vették föl, okt. 26-ra. Ü-ét 1922: helyezték nov. 20-ra. - Attrib-a: a kalapács, mert föltehetően maga is művelte a bronzművességet. **

LThK II:260. - BS III:82. - Kirschbaum V:393.