🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Berlin
következő 🡲

Berlin, Berolinen (Németország): 1. város. 1237: nyert városjogot. 1359: a Hanza Szöv. tagja, 1486: Poroszo., 1871: a Ném. Birod. főv-a. Lakossága 1700: 20.000, 1800: 177.000, 1900: 2.000.000, 1925: 4.000.000. - 1933: a ~i Reichstag felgyújtása volt a nácizmus hatalomátvételének kezdete. 1945. IV. 6-V.8: ~ben volt a II. vh. utolsó csatája. A potsdami konferencián ~t kettéosztották, 20 ker-éből 8 szovjet, 7 amerikai, 3 ang., 2 fr. megszállás alá került. A Ny-i hatalmak 1948. VI. 24: pénzreformot vezettek be, ami szovjet részről kiváltotta a berlini fal felépítését s a város K- és Ny-Berlinre osztását. 1989: e fal lebontása jelezte a két No. egyesülésének kezdetét. - 2. érsekség. Ter-e a kk-ban Brandenburg, Kammin, Havelberg, Lebus, Roskilde és Schwerin ppségéhez tartozott. 1540: teljes egészében ev. lett. A kat-ok csak a 18. sz: nyertek jogot a nyilvános istentiszt-re. Az 1773: épített Szt Hedvig-tp. az első plébtp. VII. Pius p. 1821: a boroszlói pp. joghatósága alá rendelte, helynöke a Szt Hedvig-tp. plnosa, 12 ezer hívője volt. Az első apácák 1846, az első ffi szerz-ek, a domonkosok 1869: nyitottak házat. Az 1929: megkötött porosz konkordátum értelmében ~ 1930. VIII. 13: ppség, Boroszló suffr-a lett. Szegyh-a a Szt Hedvig-tp. 1994. VI. 27: érsség. - 30.000 km²-en 1990: 4.700.000 l, 428.221 h, 229 pb, 318 ep, 117 szp, 157 sz, 1026 szn, 115 ni, 199 ki-e volt. - M. kat. sajtója 1935-40: Magyar Lelkivezető. **

LThK II:232. - AP 1990:90.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.